Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a tartós béke eléréséhez elengedhetetlen a fegyverkezés leállítása. Szavai szerint a fegyverek felhalmozása csak tovább mélyíti a konfliktusokat, és a valódi megoldás a párbeszéd és az együttműködés útján keresendő. A pápa f

Az egyház vezetője a délelőtti órákban fogadta J.D. Vance amerikai alelnököt.

Ferenc pápa húsvét vasárnapi üzenetében hangsúlyozta, hogy a valódi béke eléréséhez elengedhetetlen a fegyverek teljes eltávolítása. Figyelmeztetett arra, hogy a népek védelmi szükséglete ne alakuljon át általános fegyverkezési versenyt jelentő folyamattá.

A katolikus egyházfő, aki a közelmúltban küzdött egészségi problémákkal, mégis elhatározta, hogy személyesen képviseli magát a húsvétvasárnapi ünnepségen. Alig egy hónapja tért vissza a Vatikánba, miután harmincnyolc napot töltött kórházi kezelés alatt.

Az ünnepi misét, melyen Ferenc pápa nem tudott részt venni, Angelo Comastri bíboros vezette a Szent Péter téren. A szertartás befejeztével azonban Ferenc pápa kerekesszékben megjelent a Szent Péter-bazilika impozáns központi lodzsáján. Munkatársa, Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester, felolvasta a pápa húsvéti üzenetét, amelyben a remény erejére és a béke fontosságára hívta fel a figyelmet a világban. Ezt követően a pápa a megszokott latin nyelvű áldását adta Rómára és az egész világra (Urbi et Orbi).

Nem sokkal később a különleges járművével bejárta a Szent Péter teret, ahol a vatikáni források szerint legalább 35 ezer ember gyűlt össze. A téren kívül várakozókkal együtt a tömeg létszáma meghaladta az 50 ezret.

Délelőtt az egyházfő a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J.D. Vance amerikai alelnököt.

A Szentszék közleménye szerint "Ferenc pápa néhány percig tartó, magánjellegű találkozón" fogadta az amerikai alelnököt, "hogy húsvét alkalmából elmondhassák egymásnak jókívánságaikat". Vance szombaton találkozott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral.

Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája szokás szerint a béke volt. Úgy vélte, a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják.

A családon belüli erőszak elítélése különösen fontos, mivel ez a jelenség legfőképpen a nőket és a gyermekeket sújtja. Emellett hangsúlyozta az idősek és betegek teherként való kezelésének elítélését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetés veszélyeit. Az egyházfő arra ösztönözte a közösséget, hogy támogassa a másik emberbe vetett bizalom újbóli kialakulását, különösen azokkal szemben, akik "messzi földről érkeztek, és eltérő kultúrával, hagyományokkal bírnak", hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk.

A pápa beszédében számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt.

Hangsúlyozta, hogy "ez a szörnyű konfliktus" továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremtve. Sürgette a tűzszünet mielőbbi megkötését és betartását, valamint a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését. Emellett kiemelte, hogy támogatni kell azokat az embereket, akik "éheznek, és békés jövőre vágynak". Kifejezte aggodalmát a világ számos pontján egyre erősödő antiszemitizmus miatt is.

Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát.

A háborús helyzet kapcsán megemlítette Jement, amely már régóta szenved a világ egyik leghosszabb humanitárius válságától.

Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárásához fordult, kérve, hogy húsvéti adományként békét hozzon a mártír Ukrajnába. Emellett bátorította minden érintett felet, hogy folytassák erőfeszítéseiket az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében.

Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.

A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.

"Nincs igaz béke ott, ahol hiányzik a vallásszabadság, vagy ahol elfojtják a gondolat- és szólásszabadságot, és ahol nem tanúsítanak tiszteletet mások nézetei iránt."

- hangsúlyozta.

Felhívással fordult a politikai döntéshozókhoz: ne adják meg magukat a bezárkózást elősegítő félelmeknek, hanem inkább használják ki a rendelkezésre álló erőforrásokat a fejlődés előmozdítására. "Ezek az erőforrások a béke eszközei, amelyek a jövőt formálják, nem pedig a pusztulás hírnökei."

Felszólította a társadalmi akadályok eltüntetésére, amelyek feszültséget és megosztottságot szülnek az emberek és közösségek között. Hangsúlyozta a kölcsönös támogatás fontosságát, a szolidaritást, az egyéni fejlődés lehetőségeit, valamint az emberség megélését a mindennapokban.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a védtelen civilek a kegyetlen konfliktusok örvényében, ahol iskolák, kórházak és humanitárius segítők válnak támadások célpontjává, "nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem csupán 'objektumokat' ütnek ki, hanem olyan embereket, akik lélekkel és méltósággal rendelkeznek".

Ferenc pápa üzenetének végén, a jubileumi szentév szellemiségére utalva, hangsúlyozta a háborús és politikai foglyok szabadon bocsátásának fontosságát.

Az ünnepi misén a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál két erdélyi diakónus is szolgált, Márton Ottó és Sándor Simon. A kórus tagjai pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói voltak, írja az MTI.