Ferenc pápa nagypénteki meditációiban a mai világ keresztútjait járta körül, reflektálva a kortárs emberi sorsokra és kihívásokra. Az írásai mélyen összekapcsolják a hitet és a mindennapi élet valóságait, hangsúlyozva a remény, a szeretet és a megértés fo

A Vatikán hagyományainak megfelelően idén is közzétették a nagypénteki keresztutat kísérő elmélkedéseket, melyet Ferenc pápa írt, akárcsak tavaly. Az egyházfő bevezetőjében rámutatott, hogy a kálvária útja a mindennapi életünk része, és folyamatosan szembesülünk vele a mai utcákon. Kiemelte, hogy a modern világban minden cselekedetünk előre megtervezett, és sok ember rabja a megszokott szerepének, amelyből "nem mer kilépni, hiszen az irányváltás terhe túl nagy számára".

Az igazi köteléknek, az igazi szeretetnek ára van, és felelősséget követel, de az emberek fejvesztve menekülnek a felelősség elől, így világunkban "az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek, a közöny nagyobb, mint az egymás közötti megosztás" - írta a pápa. Ferenc pápa kiemelte: az élet bukások és újrakezdések sorozata, hiszen az ember nem hibátlanul működő gép, hanem egyedi teremtmény.

A kudarcokkal való szembenézés különböző reakciókat szül: van, aki zavarba jön tőlük, mások pedig a tévedhetetlenség látszatát próbálják fenntartani. Akad olyan is, aki titkolja saját hibáit, miközben másokét nem hajlandó megbocsátani.

- tette hozzá az egyházfő. Az embertelen gazdasági modell kapcsán megjegyezte, hogy "a kilencvenkilenc soha nem érhet többet az egynél". Kifejezte aggodalmát egy olyan világ miatt, amely a számítások és algoritmusok uralma alatt működik, ahol a hideg logika és a könyörtelen érdekek dominálnak. Ebben a rendszerben az emberek mindössze számokként léteznek: "Isten gazdasága nem öli meg az embereket, és nem selejtez ki senkit".

Az emberek megállás nélkül élnek, üresjáratban körbe-körbe haladnak, és ez az automatizmus elpusztítja a teremtett világot, és kiöli a testvériséget. A pápa hangoztatta, lehet egész nap dolgozni, de Isten nélkül az ember értelmét veszti, nem képes meglátni azokat, akikkel útja során találkozik, nem képes meghatódni, akármilyen hírt is hall a világból. Ferenc pápa megjegyezte, az emberi együttélés sebzett, a világ darabokban áll, és tettetés helyett őszinte könnyekre lenne szüksége.

Vannak olyanok, akikben még él a remény lángja, és nem hajlandók beletörődni abba, hogy az igazságtalanság elkerülhetetlenül ott leselkedik.

Ferenc pápa meditációi során hangsúlyozta a krisztusi szenvedés mélységét. A nagypénteki keresztút, amely a Colosseumtól indul és a Palatinus-dombig vezet, tizennégy stációból áll. Az eseményt Baldo Reina bíboros, a pápa római helynöke irányítja. Az első állomáson ő veszi át a keresztet, majd a Caritas katolikus humanitárius szervezet fiatal tagjai lépnek elő. Ezt követően egy család képviselői, a beteg zarándokokat támogató Unitalsi szervezet tagjai, szerzetesek, oktatók, gyóntatók, fogyatékkal élők, a jubileumi szentév önkéntesei, migránsok és egészségügyi dolgozók viszik a keresztet. A szertartás végén újra Reina bíboros áll a kereszt mögött, megkoronázva e megható eseményt.

Minden állomáson a Ferenc pápa által írt meditációk egyik fejezetét olvassák fel. Ferenc pápa nem lesz jelen, de tavaly sem vett részt személyesen a keresztúton. A rendkívüli biztonsági gyűrűvel körbevett Colosseumhoz több tízezer hívőt és turistát várnak. A római keresztutat első alkalommal 1750-ben XIV. Benedek pápa helyezte a Colosseumhoz. Legközelebb 1959-ben XXIII. János pápa tartotta a via crucist az amfiteátrumnál, majd 1965-től VI. Pál tette minden évben megismétlődő hagyománnyá. Nemzetközi közvetítéssel 1977 óta sugározzák a televíziók, és ma már interneten is követhető. A péntek délutáni liturgiát a Szent Péter-bazilikában Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériuma prefektusa vezeti.