A polgármester felolvasta a Szuverenitásvédelmi Hivatal által az Átlátszóval kapcsolatosan készített jelentést.

Szürreális események zajlottak Tatán a legutóbbi képviselő-testületi ülés keretein belül. A város polgármestere, Michl József (Fidesz-KDNP), a jégpálya megnyitásának késlekedésével kapcsolatban kapott kérdést, amire rövid, de lényegre törő választ adott. Ezt követően megosztotta, hogy közadatigénylés érkezett a városhoz egy "Átlátszó.hu-s" email-címről, ami újabb színt vitt a diskurzusba. Nem habozott, hogy bemutassa képviselőtársainak egy "nagyon érdekes írást", amely a témához kapcsolódik, ezzel is fűszerezve a már amúgy is színes beszélgetést.

Október végén egy állampolgár az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő-portálon keresztül kért adatokat a tatai önkormányzat rendezvényszervező cégétől a városi jégsátorral kapcsolatban. A fideszes polgármester szerint "ez nagyon érdekes".

A tatai önkormányzat 2024. november 27-i testületi ülésének vége felé Könyves Gusztáv (Függetlenek Együtt Egyesület, FÜGE) képviselő több kérdést tett fel Michl József (Fidesz) polgármesternek. Könyves egyik kérdése az volt, hogy miért késlekedik a városi műjégpálya megnyitása.

"Számomra érdekes tény, hogy az adatigénylések között egy tatai polgár gyakorlatilag jegyzőkönyveket kért be. Korábbiakat, korábbi évekre vonatkozókat és erre az évre is, villámvédelmi és érintésvédelmi felülvizsgálatokkal kapcsolatosan a jégpályával összefüggésben. Tehát részemről felmerült a gyanú, hogy esetleg nem rendelkezünk a jegyzőkönyvekkel, és ezért nem nyitottunk meg, de gondolom megnyugtat polgármester úr, hogy nem ez az oka." - mondta Könyves Gusztáv.

Michl József, a fideszes polgármester, a közelgő műjégpálya megnyitása kapcsán elmondta, hogy "a pálya nyitása nem késlekedik, december 6-án, Szent Miklós napján várható. A műjégpálya megnyitása mindig az időjárási viszonyoktól függ: ha túl meleg van, akkor nem tudjuk üzemeltetni, mivel az jelentősen megemeli a költségeinket. A jégpályánk egy egyharmados méretű, amelyet 'Jégsátor' néven üzemeltetünk, és a tervek szerint december 6-án hivatalosan is megnyitja kapuit."

Majd így folytatta:

"És erre vonatkozó adatkérés - ezt valóban, ahogy látta képviselő úr -, egy érdekes és eddig ismeretlen személy tette föl ezeket a kérdéseket. Tehát nem tudjuk, hogy ki van mögötte. A szokásos módon ő is Átlátszó.hu-s email-címre kérte az adatokat."

Két kattintással felfedhető, miről diskurált a tatai polgármester: egy állampolgár a 2012-ben indított Átlátszó közadatigénylő-portálján, a KiMitTud-on keresztül kérte, hogy az önkormányzat rendezvényszervező cége szolgáltassa számára az elmúlt öt évre vonatkozóan a jégsátor működési engedélyét, érintésvédelmi engedélyét és tűzvédelmi engedélyét.

A KiMitTud lényege, hogy ott egy egyszerű regisztráció után bárki pofonegyszerűen igényelhet közérdekű adatokat: csak ki kell keresnie, hogy kitől szeretne közadatot kikérni, majd bele kell tennie a kérdését a jogászaink által írt sablonba, és a rendszer elküldi az adatigénylést a kiválasztott adatgazdának.

A KiMiTud platform minden igényléshez különálló emailcímet hoz létre, amelyről a kérdés elküldésre kerül, és ahova az adatgazda visszaküldheti a választ. Ezek az email-címek egykor "Átlátszó.hu-s" jelzéssel rendelkeztek, de már jó ideje "kimittud.hu" végződéssel működnek. Például a polgármester által említett jégpályás adatigénylés során is ilyen cím szerepel.

A jégpályára vonatkozó adatigénylésre, amelyet október 31-én nyújtottak be, az Infotörvény értelmében a tatai önkormányzatnak 15 napon belül, tehát november 15-ig kellett volna reagálnia. Azonban november 14-én a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbították, így a válaszra egészen november 30-ig kellett várni. Cikkünk publikálásáig viszont az adatigénylő még mindig nem kapott semmilyen információt a kérése kapcsán.

A tatai fideszes polgármester azonban nem reagált a kérdésekre, inkább a KiMitTud közadatigénylésre és az állítása szerint "Átlátszó.hu"-ról érkező (bár valójában kimittud.hu-s) e-mail címre hivatkozott, majd azonnal más irányba terelte a beszélgetést. A jégpályával kapcsolatos témát elengedve, váratlan fordulatot véve, teljesen eltérő kérdésekről kezdett diskurálni a november 27-i testületi ülés során.

"Ez egy rendkívül izgalmas téma, és örömmel fogadom a kérdést, hiszen szeretnék megosztani egy figyelemre méltó írást a képviselőtársaimmal." - folytatta beszédét, majd belekezdett a felolvasásba abból a jelentésből, amelyet a Lánczi Tamás irányítása alatt működő Szuverenitásvédelmi Hivatal készített az Átlátszó kapcsán.

Michl József úgy véli, hogy a következő pontok kiemelése elengedhetetlen:

A Szuverenitásvédelmi Hivatal legfrissebb álláspontja szerint az Átlátszó működése komoly szuverenitási kockázatokat hordoz Magyarország számára. A hivatal egy alapos vizsgálatot indított a portál tevékenységeivel kapcsolatban, amely során kiderült, hogy az Átlátszó nem csupán egy oknyomozó portál, hanem egy komplex nemzetközi hálózat része, amely világszerte a külső finanszírozók érdekeit képviseli, gyakran a célország érdekeivel ellentétes módon. Továbbá, a vizsgálat megállapította, hogy az Átlátszó külföldi támogatások felhasználásával aktívan befolyásolja az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatokat, ezzel pedig súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz Magyarország számára.

A tatai Fidesz vezetője megjegyezte, hogy "eddig több mint 9 ezer dokumentum került feltöltésre az Átlátszó.hu-ra". Ezt követően azonban hangsúlyozta, hogy nem világos, hogy az Átlátszó vagy mások milyen módon használnák fel a feltöltött információkat, például a tatai jégsátor villámvédelmével kapcsolatban.

"Ha valaki valaha képes lesz nekem ezt érthetően elmagyarázni – különösen egy tatai, aki így kérdezi az adatokat az Átlátszó.hu-ra – az nagy segítség lenne. Milyen jogszabály kötelez minket arra, hogy oda is küldjük az adatokat, ahonnan kérik, de ez így bonyolult..."

kicsit furcsa, hogy Tatán ilyen fantasztikus központba kerültünk, és ilyen félelmetesen izgalmas kérdések izgatják föl a világhálón is ilyen tevékenységgel küzdő Átlátszó.hu-t."

"Azok a személyek, akikről beszélünk, lehetnek valósak vagy éppen ellenkezőleg, fikciók – ezt nehéz egyértelműen megítélni. Azonban egy biztos: van egy valós személy, aki már többször is kért választ erre az email-címre." – fogalmazott Michl József, a város vezetője 2006 óta.

Az alábbi videóban 5:27:00 környékén kezdődik az ominózus rész, érdemes megnézni:

Nem ez az első eset egyébként, hogy valaki összekeveri/összemossa a KiMitTud-ot az Átlátszóval: 2017-ben a teljes kormánymédia azon pörgött, hogy az akkor még létező Együtt párt alelnöke adatigényléseket adott be az általunk üzemeltetett közadatigénylő portálon. Ebből a fideszes sajtótermékek azt a téves következtetést vonták le, hogy a politikus az Átlátszó munkatársa.

Ahogy korábban is említettük: "A KiMitTud platform használata nem jelenti azt, hogy bárki is az Átlátszó munkatársa lenne, akárcsak az, hogy a gmail-es fiókot használók Google-alkalmazottakká válnának, vagy hogy az Ügyfélkaput igénybe vevők köztisztviselőkké lennének. Ha a KiMitTud felhasználóinak száma meghaladná a 2500-at, akkor mi lennénk nem csupán a világ, hanem az egész galaxis legnagyobb szerkesztősége." Azóta azonban jelentős változás történt: a KiMitTud jelenlegi felhasználói létszáma már több mint 6000 fő, ami azt jelzi, hogy ennyien használják ezt a platformot közérdekű adatok megszerzésére.

A Telex híradása alapján nem csupán a november 27-i tatai képviselő-testületi ülésen, hanem a következő napon megrendezett Kormányinfón is felmerült a Szuverenitásvédelmi Hivatal által készített jelentés az Átlátszóval kapcsolatban.

"Gulyás Gergely szerint, ha valaki elolvassa a tanulmányt, akkor az is bizonyítja, hogy külföldi, Soros Györgyhöz köthető forrásokból működik az Átlátszó. Szerinte a lap úgy akarja az átláthatóságot érvényesíteni, hogy az rájuk nem vonatkozik.

A miniszter nyilatkozata szerint a hivatal tanulmányában feltárt megállapítások, mint például a kémtevékenység kérdése, nem indokolják a kormány lépéseit. Ugyanakkor úgy véli, hogy a hivatal észrevételeit fontos, hogy a közvélemény is megismerje. Ezt a lap Gulyás szavaira hivatkozva számolt be.

Eközben számos magyar független szerkesztőség, mint például a Direkt36, a Forbes, a 444, a Lakmusz, a Magyar Hang, a Magyar Narancs és a Partizán, összefogtak, hogy kifejezzék támogatásukat az Átlátszóval szembeni Szuverenitásvédelmi Hivatal által indított támadás ellen, valamint a valódi közszolgálati tevékenységet folytató újságírók mellett.

A "Kiállunk a független újságírásért" című nyilatkozatban az aláírók hangsúlyozzák: "A Szuverenitásvédelmi Hivatal kijelentései az Átlátszóról, valamint általában a médiára nézve, a demokratikus nyilvánosság alapelveit sértik." Az Átlátszó melletti támogatásukat kifejező szerkesztőségek véleménye szerint világosan látszik, hogy

"Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja".

"A sajtó kulcsszerepet játszik a társadalom életében, hiszen a hatalom működésének tényeit tárja a nyilvánosság elé. Egy demokratikus jogállamban elengedhetetlen, hogy a közérdeklődésre számot tartó információk feltárása ne számítson üldözendő cselekménynek. Ez a folyamat garantálja a hatalom és a kormányzás átláthatóságát, valamint elszámoltathatóságát. Aki megkérdőjelezi ezt a szerepet, az a hatalom birtokosainak érdekeit helyezi az állampolgárok jóléte fölé, ezzel pedig a népszuverenitás alapelvét támadja."

Az Átlátszó pedig visszautasítja, alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében foglaltakat, ezért pert indítunk a hivatal ellen.

Katus Eszter és Erdélyi Katalin két különleges név, amelyek mögött érdekes történetek és egyedi személyiségek rejlenek. Katus Eszter talán egy kreatív lélek, aki a művészetekben vagy a tudományokban találja meg a helyét, míg Erdélyi Katalin egy sokoldalú egyéniség, aki a közösség szolgálatában áll. Mindkettőjük élete tele van inspiráló pillanatokkal és kihívásokkal, amelyek formálják őket. Az ő történeteik nem csupán a nevükben rejlenek, hanem abban a szenvedélyben és elkötelezettségben is, amellyel a világot szemlélik.