"Azok a falvak, városok, amelyek a legnagyobb nehézségekkel küzdenek, még mindig megmenthetők" - fogalmazott Vecsei Miklós a 300 legszegényebb település helyzetéről.

A kormány is támogatja az idén a Felzárkózó települések programot, amelyben eddig 238 település vett részt és a tervek szerint további 60-at integrálnak.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Jelenlét nevű ambiciózus projektjével 70 milliárd forintos támogatást nyert el az év elején az Európai Uniótól, amelyből eddig 14,2 milliárdot sikerült lehívnia. Ez a kezdeményezés 2029 júniusáig tart, célja pedig a legnagyobb hátrányos helyzetű magyar falvak, összesen 300 település lakóinak életkörülményeinek javítása.

A programban eddig 238 település vett részt és a tervek szerint további 60-at integrálnak a rendszerbe - mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos. A Felzárkózó települések programja 2019-ben indult és azóta felmenő rendszerben egyre több települést támogatnak a munkában résztvevő civil és egyházi szervezetek.

Ez nem csupán a roma közösség ügye; a szenvedés és a nélkülözés mindenki számára ismerős lehet.

Vecsei Miklós kifejezésével élve, a "jóléti erkélyről" nézve talán nehezen hihető, de a települések jövője még megmenthető. A komfort nélküli lakások számát sikerült csökkenteni, azonban a házak 12 százaléka még mindig érintett. Az alelnök úgy véli, hogy a megoldás kulcsa a fiatal generációban rejlik, mivel a 40-50 éves korosztály nehezen módosítható. Ezért fontos, hogy a helyieket a "fogantatástól a foglalkoztatásig" támogassák. Az elmúlt öt év során számos segítséget nyújtottak: kétezer ház építése vagy felújítása valósult meg, és 254 csokos támogatás ügyintézésében segítettek, összesen körülbelül 2 milliárd forint értékben.

Az orvosi ellátás nehezen hozzáférhetősége kétségtelenül az egyik legnagyobb kihívás, amellyel sok település szembesül. A helyzet javítása érdekében innovatív megoldásként telemedicinás mobilrendelőket indítottak el, amelyek lehetővé teszik, hogy a kistelepüléseken élők orvosi segítséget kapjanak anélkül, hogy a szakember fizikailag jelen lenne. Ez a megközelítés nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is elismerésnek örvend, hiszen idén az Európai Bizottság RegioStars díját a „Szociális és befogadó Európa” kategóriában első helyezettként nyerték el. Ezen kívül egy kreatív mobilprogram keretében egy kisbusznyi „utazó játszóteret” is létrehoztak, amely lehetőséget biztosít a segítőknek, hogy Északkelet- és Délnyugat-Magyarország legnagyobb hátrányos helyzetű településein tanítsák meg a gyerekeket a játék örömére. Vecsei Miklós hangsúlyozza, hogy a közösségépítés az elsődleges cél, hiszen a közösségek erősítése elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez.

,amíg nincs közösséged, addig ne építs semmit.

Kullmann Ádám projektmenedzser véleménye szerint jelentős előrelépést jelent, hogy az Európai Unió már nem csupán a tevékenységeket, hanem az elért eredményeket támogatja. Ezáltal a megvalósítás során nagyobb mozgástér nyílik a szervezetek számára. Tapasztalatai alapján az állam egyre inkább a karitatív szervezetekre bízza a segítő feladatokat. Vecsei Miklós is úgy látja, hogy ezáltal hatékonyabbá válik a társadalmi támogatás bevonása. Boros Julianna regionális szakmai vezető ezt a folyamatot egy kályha beszerzés példáján illusztrálta: míg a hivatalos úton a beszerzés akár hónapokat is igénybe vehet, addig nekik sokszor egy-két napon belül sikerül megoldaniuk a felajánlások révén.

A programot kisebb részben a kormány, nagyobb részben az Európai Unió támogatja. Utóbbitól 2029 közepéig kapják a Jelenlét program 70 milliárd forintját, valamint hasonló nagyságrendű támogatást kapnának, ha sikerülne a befagyasztott forrásokról a magyar kormánynak megegyeznie az Európai Bizottsággal. A megegyezésig a Belügyminiszter előfinanszírozza ezt a projektet.

Lantos Szilárd, a Máltai modellprogramok vezetője, rámutatott, hogy az uniós és hazai hivatalok a változások nyomon követésére több különböző tényezőt használnak. Ilyen mutatók közé tartozik például a gyermekek születési súlya, a 50 óránál kevesebb hiányzással rendelkező diákok aránya, valamint az érettségi vizsgát sikeresen teljesítő tanulók száma.

Minden településen a közösségi tér szívét a Jelenlét Pont alkotja, ahol egy tágas konyha, kényelmes nappali és praktikus mosóhelység várja a látogatókat. Vecsei Miklós hangsúlyozta, hogy a célkitűzés mindig is az volt, hogy a helybeliek örömmel töltsenek itt időt, és új, értékes kapcsolatok szövődjenek.