Ez nem tréfa: kutatók szerint hamarosan olyan extrém hőmérsékletek várhatóak, amelyek minden eddigi rekordot megdönthetnek.

Öt éven belül két Celsius-fokos lehet az átlaghőmérséklet-emelkedés, katasztrofális következményekkel járhat.
A Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) új jelentése szerint 80 százaléka az esély arra, hogy az elkövetkező öt évben a globális hőmérséklet legalább egy éves melegrekordot megdönt, ami növeli a szélsőséges aszályok, áradások és erdőtüzek kockázatát - írta a The Guardian.
A legújabb jelentés arra figyelmeztet, hogy először merült fel a lehetőség, bár kicsi, de "megdöbbentő" valószínűséggel, hogy 2030 előtt a világ egy olyan évet élhet át, amely 2°C-kal melegebb lesz, mint az iparosodás előtti időszak – ezt a tudósok korábban szinte lehetetlennek tartották ilyen rövid időn belül. A valaha mért legforróbb évtized után a legfrissebb globális klímajelentés hangsúlyozza, hogy a fosszilis tüzelőanyagok (olaj, gáz, szén) és az erdőirtás azonnali csökkentése elengedhetetlen, különben az emberi egészség, a nemzeti gazdaságok és a természeti környezet egyre súlyosabb veszélyeknek lesz kitéve.
A jelentés, amely rövid távú időjárási megfigyeléseket és hosszú távú klímaprojekciókat ötvöz, 70 százalék esélyt ad arra, hogy a 2025-2029 közötti ötéves átlaghőmérséklet 1,5°C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet. Ez veszélyesen közel hozza a világot a Párizsi Megállapodás legambiciózusabb céljának, az 1,5°C-os határ átlépéséhez, bár ez a cél 20 éves átlagra vonatkozik.
2024-ben először lépte át a globális hőmérséklet az 1,5°C-os küszöböt éves szinten - ez az eredmény a 2014 előtti ötéves előrejelzésekben még valószínűtlennek számított.
A tavalyi év a 175 éves megfigyelési időszak legmelegebb éveként vonult be a történelembe. A legfrissebb jelentés alapján a 2°C-os globális felmelegedés is mint egy lehetséges forgatókönyv merült fel, bár ennek valószínűsége csupán 1% körüli. Ez a szcenárió olyan tényezők együttes hatását követelné meg, mint egy intenzív El Niño jelenség és a pozitív sarkvidéki oszcilláció, amelyek korábban öt éven belül szinte elérhetetlennek tűntek.
„Tedd egyedivé a szövegedet!” – emelte ki Adam Scaife, a brit Met Office szakértője, aki kulcsszerepet játszott az adatok összegyűjtésében. „Bár az elkövetkező öt évben csupán 1 százalékos eséllyel számolhatunk, a klímaváltozás hatására ez a valószínűség idővel fokozódik” – tette hozzá.
A hatások eloszlása nem homogén. Az Északi-sarkvidék téli hőmérséklete 3,5-szer gyorsabban nő, mint a globális átlag, amit részben az olvadó tengeri jég okoz. A jég eltűnése miatt a hó közvetlenül az óceánba olvad, így nem képes visszaverni a nap melegét.
Az Amazonas esőerdője várhatóan több aszályos időszakkal néz szembe, míg Dél-Ázsia, a Száhel-övezet és Észak-Európa, köztük az Egyesült Királyság, bőségesebb csapadékot élvezhet. Leon Hermanson, a Met Office kutatási projekt vezetője szerint 2025 valószínűleg a valaha mért három legmelegebb év egyikévé válik.
Chris Hewitt, a WMO klímaszolgáltatásokért felelős igazgatója "aggasztó képet" festett a hőhullámok emberi egészségre gyakorolt hatásairól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a cselekvésre még van lehetőség. "A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának mérséklésével képesek vagyunk megfékezni a globális felmelegedést. Az 1,5 °C-os küszöb átlépése nem elkerülhetetlen" - nyilatkozta.
A jelentés egyedülálló módon 15 különböző intézet - beleértve a brit Met Office-t, a barcelonai szuperszámítógép-központot, a kanadai klímamodellezési központot és a német meteorológiai szolgálatot - által kidolgozott adatokra támaszkodik, összesen 220 taggal.