Erőteljes adatok érkeztek: az önálló jövőtervezés talán nem a legdivatosabb téma, de annál fontosabb és kifizetődőbb!

A harmadik negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak vonzereje lényegében stagnált, sem pozitív, sem negatív irányba nem mutatott elmozdulást. A Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett adatai szerint a kasszák taglétszáma némileg emelkedett, és a korábbi időszak átlagához viszonyítva több mint 7 200 új taggal bővült.

Pedig szeptemberben már lehetett tudni, mire készül a kormány: jövőre rendelkezésre áll majd egy egyéves időablak, amely alatt adómentesen feltörhetők az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások, amennyiben azt lakáscélokra fordítják. Ez a tagoknak nem igazán szegte kedvét: csak a harmadik negyedévben 31,3 milliárd forint friss tőkét fizettek be a nyugdíjkasszákba. A pontos részleteket azonban csak október közepén jelentette be a kormány, így a negyedik negyedéves számok is sokatmondónak ígérkeznek.

A közelmúltban a tagság száma meghaladta a 7000 főt, és ebből több mint 3900-an éltek a kifizetési lehetőséggel, ami azt jelenti, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt. Ezen kívül majdnem 2000-en úgy döntöttek, hogy kilépnek a rendszerből. Ennek eredményeként az időszak végére 1 millió 69 ezer ember rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal.

A harmadik negyedév során a pénztárak száma stabil maradt, továbbra is 27 működik. Ezzel szemben a magánnyugdíjpénztárak világában egy újabb szereplő távozott, így már csupán kettő tudja megállni a helyét a piacon.

A önyp kasszák az első háromnegyed év végén 122 milliárd forint díjbevételnél tartottak, ez időarányosan nem sokkal több a tavalyi bázisnál (106 milliárd forint). Az idei befizetésekből 96 milliárd forint jött a pénztártagoktól, a munkaadók pedig további 33 milliárddal járultak hozzá a dolgozók öngondoskodási céljaihoz. A nyugdíjpénztárak idén közel 20 milliárd forintot "kaptak" a NAV-tól, ennyit tettek ki a 2023-as befizetések után jár szja-visszatérítések. De volt negatív tényező is, például a nem fizető tagok miatt megképzett tartalék (38,3 milliárd forint).

Az év első háromnegyedében a fedezeti tartalékból körülbelül annyi összeg távozott, mint amennyit a tagok hozzájárultak. Ez a 96 milliárd forintos összeg fele, azaz 48 milliárd forint, a nyugdíjkorhatár elérését követően történt kifizetésekből származott. Ezen kívül 8,5 milliárd forintot a tagsági viszony megszüntetése miatt, míg 31,5 milliárd forintot a várakozási idő letelte előtt kifizettek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési költségei 7,7 milliárdra rúgnak 2024 első háromnegyed évében. A már befektetett nyugdíjpénztári vagyon idén 213,6 milliárd forint bruttó hozamot termelt, a költségek levonása után ebből 185 milliárd jelent meg a kasszatagoknál. Utóbbi egyébként elmarad a tavalyi első 3 negyedéves 209 milliárd forinttól.

Mindezek alapján szeptember végén 2 164 milliárd forint pihent az önyp-portfóliókban, 65 milliárd forinttal több, mint június végén. A teljes vagyon idén 204 milliárd forinttal emelkedett, együtt számolva a befizetéseket és a megtermelt hozamot.

Továbbra is magas az állampapír kitettség a portfóliókban, a 952 milliárd forintos állampapír állomány a teljes vagyon 44 százalékát teszi ki. Részvényekben továbbra is csak szerény összeg pihen, 210 milliárd forint, a teljes portfólió 10 százaléka.

A 952 milliárd forintos állampapír állomány még okozhat fejfájást jövőre: ha beigazolódnak a várakozások és a megtakarítók 14 százaléka feltöri a nyugdíjmegtakarítását, az több mint 300 milliárd forint kivonását jelentené. Egyben azt is, hogy a nyugdíjpénztári portfóliómenedzsereknek el kell adniuk 130-140 milliárd forint értékű magyar államkötvényt (ezek nem lakossági állampapírok), amelyeket vagy a kincstár vásárol vissza, vagy pedig megjelenik a másodpiacon és az intézményi befektetők, illetve a hazai bankok felszívják.

Előre nehéz megjósolni, hogy a 2025-ös év során mikor nyílik meg az a bizonyos időkapu az öngondoskodók előtt. Azonban egy dolog biztos: ha 130-140 milliárd forint értékben magyar államkötvények kerülnek egyszerre a másodpiacra, az valószínűleg valamelyest megemeli a hozamokat.

Abban nincs változás, hogy az öngondoskodók többsége a 45-59 éves korosztályba sorolható, ebbe a halmazba tartozik a pénztártagok több mint fele.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság népszerűsége mellett meglehetősen alacsony a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradó tagok száma, csupán 50 ezer fő körüli létszámot mutatnak a legfrissebb statisztikák. A portfóliók alakulásáról csupán féléves bontású adatokat tudunk elemezni, amelyek szerint a megmaradt két pénztár összesített vagyona körülbelül 320 milliárd forintot tesz ki, ennek felét pedig magyar állampapírokba fektették.

Az egészségpénztári tagok száma a félév végén 1 millió 155 ezer volt.