Eredeti Jókai-iratokat állítottak ki.

A Jókai-emlékév keretében a Református Gyűjtemények különleges kiállítással készült a nagyközönség számára. A könyvtárban Jókai Mór eredeti dokumentumait, relikviáit állították ki, többek között az író A kőszívű ember fiai című regényének kéziratát is meg lehetett tekinteni.

A "Találkozz Jókaival!" című rendezvény megnyitóján elsőként Gerecsei Zsolt, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően Schilde René, a református könyvtár vezetője izgalmas részleteket osztott meg Jókai Mór családjának eredeti címeresleveléről, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit a híres író családi örökségéről.

- Az egyik legnagyobb kincsünk, az az armális (nemességet jelentő oklevél), amelyet a Jókai család őse, Áskai Mihály kapott 1668-ban, ezt Bécsben adták ki Lipót császár pecsétjével - mesélte a könyvtár vezetője. - Restaurált példány, gyönyörű állapotban van, jól látszik a Jókai család címere, és a pecsét is nagyon szép állapotban van.

A fiatal Jókai Mór 1842-ben alkotta meg a Mi az? című versét, melyet a Képzőtársulat számára írt. A társulat bírálói különösen értékesnek találták ezt a művet, ezért felkérték a szerzőt, hogy személyesen vezesse be alkotását az Érdemkönyvbe. Ezt a fontos eseményt a gyűjteményben fellelhető értékes kötetben is nyomon követhetjük, ahol Jókai saját kezűleg rögzítette gondolatait.

Jókai Mór órákat mulasztott? Hát igen, az író életében bizonyára akadtak olyan pillanatok, amikor a teendők mellett a fantázia világában kalandozott, és elfeledkezett az időről. Az ilyen esetek nem ritkák a kreatív elmék között, hiszen a művészi ihlet néha minden más elé helyezi a prioritásokat.

- Az 1842-es tanévről egy különleges igazgatói napló került elő, amelyben a főiskola vezetője a diákok mulasztásait rögzítette - emelte ki a könyvtárvezető. - Érdekes módon, Petőfi neve még Petrovics Sándorként bukkan fel, több mint tucatszor, de Jókai neve is kétszer előfordul. Az első alkalommal istentiszteletről hiányzott, míg a második esetben leckét mulasztott. Érdemes megemlíteni, hogy Mikszáth Kálmántól tudjuk, Jókai 1842 nyarán, betegség miatt, nem várta meg a tanév végét Pápán; a családja annyira megijedt, hogy a bátyja érte ment, és még az iskolai év vége előtt hazavitte. Valószínű, hogy már nem tartózkodott itt Pápán, ezért került be a naplóba, hogy nem volt jelen az istentiszteleten - árulta el Schilde René.

A kiállítás egy izgalmas felvételi könyvet is tartalmaz, amelyen külön érdekesség, hogy Petrovics Sándor és Jókai Mór is ugyanazon az oldalon jegyezte be magát. Érdekesség, hogy Jókai ekkor még Y-nal írta a nevét, és Móriczként szerepelt. A tárlat gazdag anyaga között fényképek, nyomtatványok, kéziratok, levelek és gyermekkori rajzfüzetek is fellelhetők, köztük A kőszívű ember fiai egyik fejezetének kéziratával. Külön figyelmet érdemel a könyvtári olvasó falán elhelyezett monumentális festmény, amely a felnőtt Jókai Mórt ábrázolja. Ezt a festményt az író személyesen adományozta 1887-ben a Református Főiskola képzőtársulatának, így a mű nemcsak esztétikai, hanem történelmi értékkel is bír.