Három uniós tagállam nem teljesítette a kötelező gázbetárolási célokat!

Az Európai Unió tagállamai éppen, hogy teljesítették a február elsejére együttesen előírt kötelező minimális gáztárolási célt, de a Portfolio vizsgálata alapján három tagállam alulteljesítette azt, és egy negyedik csak hajszálnyira haladta meg. Magyarország az uniós rendeletből adódó könnyítéssel együtt bőven teljesítette a kötelező minimális célt, igaz az ellátásbiztonságra törekvés is ezt tette szükségessé. Egy szokatlan jelenség - a nyári határidős gázárak magasabbak a téli áraknál - azonban Európa-szerte nehezíti a gáztárolók feltöltési folyamatát, és ez ősztől kezdve akár még ellátásbiztonsági kockázatokat is magával hozhat.

A tagállamok alig, de sikeresen eleget tettek az európai gáz tárolók töltöttségi szintjére vonatkozó követelményeknek február hónapban.

Az Európai Unióban bevezetett kötelező gáz-tárolási szabályozás értelmében a tagállamoknak minden év november 1-ig a gáztárolóik kapacitásának legalább 90%-át fel kell tölteniük. A rendelet további részleteket is tartalmaz: a tárolók készleteinek 2025. február 1-jéig nem szabad 50% alá csökkenniük (ideális esetben 55% alá), valamint 2025. május 1-jéig el kell kerülniük a 30% alatti szintet (preferáltan 45% alá).

Az adatok alapos elemzése során világosan kirajzolódik, hogy...

Az Európai Unió éppen most teljesítette az össztöltöttségi szintre vonatkozó követelményeket, hiszen február elején a tárolók szintje mindössze 53%-on állt, ami 2022 óta a legalacsonyabb érték. Ráadásul több tagállam még a minimálisan előírt töltöttségi célt sem tudta elérni.

A Portfolio részletes vizsgálata alapján ugyanis Bulgária, Franciaország és Horvátország se teljesítette a február 1-re előírt minimális tároló feltöltési célt, és Dánia is csak éppen fölötte van.

A kötelező uniós gáztároló feltöltési rendelet köztes célértékei alól néhány ország (Csehország, Lettország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria) mentességet kap, pontosabban máshogy kell kiszámolni az ő esetükben a minimálisan előírt tároló feltöltési célt, és így jóval alacsonyabb célszámok jönnek ki. A kétfajta derogációs lehetőségből adódó célszámokat a fenti táblázatban már tételesen jeleztük, az alábbi keretes írásban pedig a tartalmukat mutatjuk be röviden.

A kivételek olyan speciális események, amelyek a programok futása során lépnek fel, és megzavarják a normális működést. Ezek lehetnek például hibák, mint a nullával való osztás, fájlok megnyitásának sikertelensége vagy éppen a memóriakezelési problémák. A kivételek kezelése lehetővé teszi a programok számára, hogy elegánsan reagáljanak ezekre a váratlan helyzetekre, anélkül hogy az egész alkalmazás leállna. A kivételek működése általában a következő lépésekből áll: 1. **Kivétel létrejötte**: Amikor egy hiba történik, a program "kivételt dob", ami egy jelzés arra, hogy valami nem működik a vártnak megfelelően. 2. **Kivétel elkapása**: A programban meghatározott helyeken, úgynevezett "try" blokkban lehetőség van a kivételek elkapására. Ha a kivétel bekövetkezik, a vezérlés átkerül a megfelelő "catch" blokkhoz, ahol a hiba kezelése történik. 3. **Kivétel kezelése**: A "catch" blokkban a program megpróbálja megoldani a problémát, például naplózza a hibát, értesíti a felhasználót, vagy akár megpróbálja újra végrehajtani a műveletet. 4. **Folytonosság fenntartása**: A kivételek kezelése lehetővé teszi, hogy a program ne álljon le teljesen, hanem folytathassa a működését, vagy elegáns módon zárja le a folyamatokat. A kivételek tehát kulcsszerepet játszanak a programok stabilitásában és megbízhatóságában, lehetővé téve a hatékony hibakezelést és a felhasználói élmény javítását.

A fogyasztáshoz viszonyítva kiemelkedően nagy tárolókapacitással rendelkező országok esetében, ahol a tárolási kapacitás túllépi az éves gázfogyasztás átlagát, lehetőség nyílik csökkentett célértékek elérésére. Ilyen országokban a feltöltési célokat az előző ötéves időszak átlagos éves gázfogyasztásának 35%-ában határozzák meg, ezzel ösztönözve a fenntarthatóbb energiafelhasználást.

Jelentős gázexport harmadik országokba: Azok a tagállamok, amelyek a referencia-időszak (2016-2021) alatt jelentős gázmennyiségeket juttattak el nem uniós államokba, lehetőséget kapnak arra, hogy ezeket az exportált mennyiségeket figyelembe vegyék tárolási igényeik kiszámításakor.

A tárolók töltöttségének minimális szint alatti állapota mögött több tényező is húzódik, de a tartósan alacsony hőmérséklet mellett kiemelkedően fontos az európai gázpiacon kialakult szokatlan helyzet. Jelenleg a nyári határidős gáz ára lényegesen magasabb a téli gáz áránál, ami gazdaságossági szempontból ellehetetleníti a készletek feltöltését. E jelenség mélyebb elemzéséről bővebben itt olvashat.

Ahogy a fenti táblázat is szemlélteti, Franciaország február elsején a megkövetelt 41%-os minimumcélt alulmúlta, mivel a tárolók töltöttsége mindössze 35,5%-ra rúgott. Ezzel kapcsolatban a francia ipari és energiaügyi minisztérium sajtóosztálya nyilatkozatot adott ki a hírügynökségnek, amelyben hangsúlyozták, hogy a helyzet nem fogja hátrányosan befolyásolni az európai energiaellátást, így eloszlatva a külső félelmeket.

Az ország ellátásbiztonsága ezen a télen teljes mértékben stabil, és semmilyen körülmény nem fenyegeti.