Ellopták Svájcban a híres Satoshi Nakamoto szobrot, amely a kriptovaluták atyjaként tisztelt figura emlékére készült. Az eset nagy port kavart, hiszen a szobor nemcsak művészeti értékkel bírt, hanem a digitális forradalom szimbólumaként is szolgált. A hat
2025-re a bitcoin már nem csupán a "bűnözők pénze" lett, hanem a modern pénzügyi kultúra egyik meghatározó alappillére. Jelentősége szimbolikus értelemben is kiterjedt a kultúra és a művészetek területeire. E jelenség mögött áll Satoshi Nakamoto, a titokzatos alkotó, aki a jelenlegi bitcoin-árfolyam mellett a világ leggazdagabb emberei között emlegetett, és akinek eltűnése után mitikus státuszra emelkedett. Világszerte találkozhatunk nevét viselő szobrokkal és emlékművekkel, amelyek a digitális pénz úttörő szellemiségét hirdetik. Azonban a decentralizált forradalom nem mindenki számára vonzó; sokan ellenezik azt, és tiltakozásul rendszeresen megrongálják vagy ellopják ezeket a szobrokat és műalkotásokat – ahogyan azt ma éjjel Luganoban is tették.
2024. október 25-én Svájc festői városában, Lugano központjában került megrendezésre a Satoshi Nakamoto-szobor ünnepélyes avatása. Az eseményt a Tether vállalat és a város Plan B kezdeményezésének közös szervezésében valósították meg a Ciani parkban. Az olasz művész, Valentina Picozzi által megálmodott szobor 18 hónapos alapos kutatás és 3 hónapos precíz kivitelezés eredménye, amely Satoshi Nakamoto, a Bitcoin megalkotójának, valamint a kriptovaluta közösség egészének állít emléket. A műalkotás nem csupán egy szobor, hanem a decentralizáció, az anonimitás és az új pénzügyi rendszer szimbóluma, amely a kriptovaluta-rajongók globális közösségének büszkeségpontjaként is funkcionál.
Sajnálatos módon azonban 2025. augusztus 3-án, mindössze kilenc hónappal a felavatás után, a szobrot ellopták. Bár a rendőrség jelenleg is vizsgálja a történteket, a hír sokkolta a nemzetközi Bitcoin-közösséget. A történet rávilágít: a Bitcoin nemcsak virtuális világokban, hanem fizikai térben is provokálhat indulatokat. Az ilyen cselekedetek motivációi összetettek lehetnek - elképzelhető, hogy magát a szobrot, mint műalkotást értékesítették volna a fekete piacon, de szimbolikus jelentősége miatt politikai vagy ideológiai indíttatás sem kizárt. Valaki akár provokációból, hírnév-vágyból, vagy épp a kriptovilág kritikájaként is elkövethette a lopást; a műkincslopások klasszikus motivációi mellett újfajta, "digitális forradalom" elleni tiltakozásként is értelmezhető a tett.
A luganói szobor eltűnése nem egyedülálló esemény a globális művészeti színtéren. Budapesten is található egy Satoshi Nakamoto-szobor, amely 2021 óta a magyar főváros egyik meghatározó - és eddig sértetlen - művészeti emlékhelye. Ez a szobor jól tükrözi, hogy a Bitcoin-kultúra és az azt övező közösségi szellem képes átlépni a digitális világ határait, és fizikai formában, szobrok, falfestmények és installációk révén megjelenni a városi környezetben. Ezek az alkotások a kriptopénzek mögött álló filozófia vizuális kifejeződései, amelyek a jövő társadalmában egyre jelentősebb szerepet játszhatnak.
A szoborlopás nem csupán a helyi közösségek, hanem a globális kultúra számára is érzékeny veszteséget jelent, ugyanakkor felfedi a Bitcoin és a decentralizált technológiák körüli szenvedélyek mélységét. A művészet és a digitális forradalom kapcsolata egyre inkább összefonódik, és a kultúra, akár egy provokatív esemény következtében, folyamatosan új dimenziókkal gazdagodik. A szoborlopások nemcsak anyagi értékeket érintenek, hanem szimbolikus sebeket is ejtenek a közösségek lelkén; ám ahogy egyre több művészeti alkotás születik világszerte, úgy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Bitcoin szellemisége megállíthatatlanul terjed a kultúra és a művészet színterén.
