Elkezdődött: Az uniós ország bevezetni tervezi a 13 órás munkanapot, ami hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében.
Fotó: Getty Images - A vendéglátásban dolgozó görögöknek rendszeres a hat napos, 13 órás munka, de másoknak nem
A GSEE, a görög munkavállalók érdekképviseleti szervezete, figyelmeztet arra, hogy a munkaidő 13 órára emelése a középkori munkakörülmények visszatérését jelenti. Ezzel szemben a Munkaügyi Minisztérium a lépést modernizációnak és a jelenlegi munkaerőpiaci és üzleti elvárásokhoz való alkalmazkodásnak titulálja.
A szakszervezet heves nyilatkozatban fejezte ki felháborodását, a munkavállalói képviselők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a görög kormány egy olyan rendszert igyekszik megerősíteni, amely nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is megterheli az alkalmazottakat, mindezt úgy, hogy a görög gazdaság termelékenységét valódi értelemben nem növeli.
Niki Kerameos munkaügyi miniszter egy televíziós interjú keretében hangsúlyozta, hogy a munkavállalók számára egy figyelemre méltó, 40%-os túlórázási bónusz áll rendelkezésre.
Úgy fogalmazott, ha valaki két munkaadónál dolgozik 13 órát, azzal 104 eurót keres, de ha ugyanannyi órát dolgozna egy munkaadónál, az 119 euró lenne.
Ugyanakkor azt biztosítani kell, hogy az alkalmazottak egy 4 hónapos időszak alatt ne dolgozhassanak heti 48 óránál többet, és hogy az éves túlóra nem haladhatja meg a 150 órát - tette hozzá a miniszter. A GSEE azonban úgy véli, hogy ez utat nyit a munkavállalók kárára történő visszaéléseknek.
Reggel elkezded a napot, és 8-kor már a munkahelyeden vagy, hogy este 9-ig szüntelenül dolgozz. Vajon ez így fenntartható? Milyen hatással van ez a termelékenységedre? És az egészségedre? Képes vagy így egyensúlyban tartani a családi életedet, a magánéletedet, valamint a többi kötelezettségedet? Szerintünk ez a fajta életmód nem tartható fenn hosszú távon. Azok az országok, amelyek a legnagyobb termelékenységgel büszkélkedhetnek, mint Dánia, Finnország és Németország, éppen a rövidebb munkaidőjük miatt tűnnek ki – mondta Christos Goulas, a GSEE Munkaügyi Intézet vezetője az Euronewsnak.
A Munkaügyi Minisztérium hangsúlyozza, hogy a görög gazdaság szempontjából elengedhetetlenül fontos ágazatok, mint például a vendéglátás és az idegenforgalom, sürgős támogatásra szorulnak. Ezek az iparágak különösen nehezen találják meg a megfelelő munkaerőt a betöltetlen álláshelyekhez.
Az Athéni Gazdaságtudományi és Üzleti Egyetem, együttműködve a kariera.gr platformmal, egy friss kutatást végzett, amely rávilágít arra, hogy a görög munkavállalók, különösen a fiatal generáció, számára a munka és a magánélet közötti egyensúly elérése kiemelkedően fontos szempont a munkáltatók kiválasztásakor. A fizetés és a munkahelyi biztonság mellett ez a tényező a legfontosabb prioritások közé tartozik.
A görögországi munkáltatók egyre inkább a rugalmasabb foglalkoztatási megoldások iránt érdeklődnek.
Sokan azt hangoztatják, hogy nehezen találnak megfelelő munkavállalókat, és a betöltetlen pozíciók komoly kihívások elé állítják a vállalkozásaik fenntarthatóságát.
Görögországban a munkanélküliség 8,3%-ra esett vissza, ami a legkedvezőbb érték az elmúlt 17 év során. A GSEE legújabb statisztikái azonban arra figyelmeztetnek, hogy a görög átlagbér továbbra is csaknem a felét jelenti az európai átlagbérnek.
