Egy kisváros újjászületése: A helyi közösség új lehetőségei A kisvárosok sokszor rejtett kincseket tartogatnak, és most úgy tűnik, hogy egy újabb virágzás küszöbén állnak. Az utóbbi években egyre több település tapasztalja meg a közösségi összefogás erej

Bős folyamatosan fejlődik és gyönyörűsödik. Ez nem csupán egy közhely vagy szójáték, hanem egy valóság, amelyet bárki, aki húsz évvel ezelőtt sétált el a nagy körforgalom irányából, könnyen észlelhetett. Akkoriban a város arculata sokkal szürkébb és megfakultabb volt. Ma azonban egy élhető kisváros képe tárul elénk, felújított épületekkel és megújult utcasorokkal, amelyek barátságos légkört teremtenek. Bős kulturális élete és oktatási lehetőségei is figyelemre méltóak, így a város nem csupán a látványával, hanem a szellemi gazdagságával is büszkélkedhet.

Fenes Iván polgármester immár harminckettedik éve vezeti településünket, és ez idő alatt sok mindent megélt. Az emberek gyakran úgy vélik, hogy aki ilyen hosszú ideig kitart egy pozíció mellett, az már nemcsak szerencsével, hanem valódi tudással is rendelkezik. Bős városi rangját azonban még mindig nehezen szoktam meg, hiszen már kilenc éve élvezzük ezt a címet. Pedig a település minden szempontból megfelel a városiasodás követelményeinek, és a fejlődés azóta látványosan felgyorsult. Ahogy a polgármester is megemlítette, most már országos szinten is komoly figyelmet kapunk. A helyiek számára mindig is fontos volt, hogy Bős ismét város legyen, mint a hajdani időkben – tette hozzá Fenes Iván.

A fejlesztési tervet Bős végül a Nagyszombati Járási Hivatalhoz nyújtották be, azonban a megfelelő politikai támogatás hiánya miatt éveken át figyelmen kívül hagyták. 2015-ben, amikor a bősiek tudta nélkül menekülteket telepítettek a városba, a település hirtelen a figyelem középpontjába került, és számos médiamegjelenésben szerepelt.

- Mire az illetékesek végül szóba álltak velünk, a belügyminiszter megkérdezte, hogy miben segíthet. Mivel tudtam, hogy a migránsokat egyhamar úgysem viszik el innen, így megfogalmaztam néhány pontot, amelyek végül teljesültek is. Az első az volt, hogy szeretnénk végre város lenni, s ez nem kerül semmibe, hiszen már beküldtük a kérvényt Nagyszombatba. S egyszer csak lett politikai akarat, és azóta már migránsok sincsenek Bősön.

Új óvodai csoportok nyíltak a városban, hála a magyar állam támogatásának, amely lehetővé tette a szükséges felújításokat is. Az új utcák kiépítése mellett a csatornahálózat is fejlesztésen ment keresztül, és a város szívében egy modern egészségügyi centrum is megvalósult. A régi nyugdíjas otthon helyén pedig egy több mint ötmillió eurós beruházás keretében egy korszerű, igényes kivitelezésű nyugdíjasotthon építése folyik. A korábbi otthon a műemlékké nyilvánított kastélyban található, ami megakadályozza annak átalakítását a jelenlegi követelményeknek megfelelően – magyarázta a polgármester, aki nem titkolja, hogy célja a helyi idegenforgalom fellendítése is. Továbbá, egy beruházó akvaparkot tervez, amely Fenes Iván véleménye szerint kedvező lehetőséget kínál a város számára, hiszen jelentős előnyöket hozhat az idegenforgalmi szektorban.

A Billa is új telket vásárolt a város területén, így a Jednota és a Tesco után Bősön egy újabb élelmiszerlánc boltját nyitják meg. Ráadásul más áruházláncok is érdeklődnek a település iránt. Mindez a város státuszunknak köszönhető, ami új lehetőségeket teremt. Minden nap végigjárom az utcákat, akár gyalogosan, akár autóval, és különösen fontos számomra, hogy a környezetünk rendben legyen. Ezen a téren már-már megszállott vagyok. Büszkén állíthatom, hogy a gyűjtőudvarunk remekül működik, és az emberek aktívan használják, így a szemét eltűnt az utak mellől. Ezek a kérdések rendkívül lényegesek - hangsúlyozta a polgármester.

Bős is érezheti az önkormányzati támogatások drasztikus csökkentésének hatásait, de a település vezetése szerint elképzelhetetlen, hogy kultúra és sport nélkül működjön. Ezek a területek gyakran az elsődleges áldozatai a megszorításoknak, ezért a város elkötelezett amellett, hogy a kulturális intézmények és sportegyesületek működését támogatja, és mindig keretet biztosít számukra.

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a településünk régen megőrizte ingatlanjait, ami most rengeteg lehetőséget kínál számunkra. Jelenleg körülbelül 200 hektár szántóföldet tudunk bérbe adni, és ennek a területnek a nagysága várhatóan tovább nő, hiszen a Fico-kormány egy ígéretet tett: az állam nevén lévő belterületeket vissza fogja adni az önkormányzatoknak. Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílt parcellázásra, ahol családi házak építésére is van lehetőség. Ezen kívül folyamatosan dolgozunk azon, hogy csökkentsük a rezsiköltségeket. Például sikerült elnyernünk egy pályázatot, amely lehetővé teszi, hogy iskoláink és óvodáink átálljanak hőszivattyús fűtésre, így jelentős energiát és pénzt takaríthatunk meg.

Sebő Renáta, az Amade László Alapiskola igazgatónője büszkén újságolja, hogy a tanulók sok mindenbe bekapcsolódnak, nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is. Nagy iskoláról van szó, és ahogy Bős várossá vált és rohamos ütemben fejlődik, a tanulók száma is gyarapodik. Bősön jelenleg 404 diák koptatja a magyar iskola padjait, de nem is olyan régen csupán 284 tanulójuk volt. Tavaly és tavalyelőtt is három osztály indult, s idén úgy néz ki, hogy először négy osztályt tudnak indítani.

A létszám növekedéséhez természetesen hozzájárul, hogy több kisiskola sajnos bezárta kapuit, de emellett számos magyar család is érkezett távolabbi településekről. Ráadásul úgy tűnik, hogy a gyermekvállalás iránti kedv is megnövekedett a korábbi évtizedekhez képest, például az ezredfordulón tapasztaltakhoz viszonyítva. Érdekes, hogy vannak olyan kisdiákok is, akiket délután iskolai szakkörök miatt hoznak Csallóköznyáradról, Balonyból, Szapról vagy más településekről.

Célunk, hogy minden szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtsunk, hiszen a szülők számára rendkívül fontos az eredményeink ismerete. Be kell vallanom, korábban elég kritikus véleménnyel voltam a Facebookkal kapcsolatban, de idővel rá kellett jönnöm, hogy elengedhetetlen, hogy tájékoztassuk a szülőket iskolánk eseményeiről. Így közvetlenül értesülnek arról, mi történik nálunk, és ezáltal még inkább bevonódhatnak a közösség életébe.

Az iskolának 48 alkalmazottja van, ebből 42 a pedagógiai munkaerő, ami a tanárokon kívül a pedagógiai asszisztenseket, a nevelőket is jelenti. Minden tantárgyat szakképzett pedagógus tanít, csupán a technikai nevelést nem. Figyelemre méltó, hogy az iskolában tíz férfi pedagógus is tanít, s a tapasztalatok alapján ez nagyon fontos, ugyanis a gyerekek egészen másként viszonyulnak hozzájuk, teszi hozzá az igazgatónő. A kilenc szakkörből a sportszakkörök különösen sikeresek, de népszerű a számítástechnikai szakkör és a néptánc is. Az iskola nemrég új szaktanteremmel, interaktív asztalokkal és egy 3D-s nyomtatóval is gazdagodott. A közeljövőben filmes szakkör is indul, hiszen a bősi amatőr filmesek nemzetközi szinten is szép sikereket érnek el és az iskola történetét is megfilmesítették már a tanulók.

Az igazgatónő és a polgármester is hangsúlyozták, hogy jó az együttműködés az önkormányzat és az iskola között, ennek köszönhetően komolyabb nehézségekkel eddig nem kellett szembenéznie az oktatási intézménynek.

Bősön, Nagy Anikó irányításával, több mint 400 taggal együtt immár évtizedek óta sikeresen működik a Csemadok, amely szinte minden kulturális eseményben részt vesz, legyen szó szervezésről vagy társszervezésről. Nem meglepő, hogy az egyik idei Csemadok Életműdíjat Csörgő Árpád érdemelte ki, aki 46 éve tagja a vezetőségnek, és ma is aktívan részt vesz annak a helyi alapszervezetnek a munkájában, amely február 12-én ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. E jeles alkalomra a helyi székház előtt egy székely gyalogkapu és egy kisebb kapu kerül felállításra, amelynek elkészítését Hrubík Béla, egykori Csemadok-elnök vállalta magára. A vezetőség "kemény magját" alkotó 14-15 fős csapat szintén aktívan részt vesz a szervezet irányításában.

A húsvétvárás mindig is a családi összejövetelek szívét jelentette, tele színes tojásfestéssel és vidám állatsimogatással. Ha az időjárás kedvező, a tájház udvarát választjuk helyszínül. Emlékszem, egyszer egy egyszerű botot szúrtunk le a földbe, és csodák csodájára egy hatalmas fává nőtte ki magát. Soha nem gondoltuk volna, hogy életre kel, így aztán arra akasztjuk a festett tojásokat – mesélte Nagy Anikó, a Csemadok bősi alapszervezetének elnöke, miközben a húsvéti készülődésről beszélgettünk.