Az Auchan váratlan bejelentést tett: jelentős átalakulás várható az áruházak világában, amely minden vásárlót érint! - Pénzcentrum
Az Auchan Magyarország új stratégiával reagál a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakulására: a következő években kisebb üzletekkel terjeszkedne a cég - derül ki Vincze Géza, az Auchan ügyvezető igazgatója által a Portfoliónak adott interjúból. A hipermarketlánc ezzel a diszkontok, mint a Lidl, Aldi vagy Penny modellje felé mozdul el, miközben a piacot kormányzati megszorítások is nehezítik.
A hazai élelmiszer-kiskereskedelemben már évek óta egyértelmű a trend: a diszkontláncok térnyerése megállíthatatlannak tűnik. Míg 2021-ben 33 százalékos volt a diszkontmodell részesedése, 2024-re ez az arány elérte a 41 százalékot. A Lidl 2020-ban vált a legnagyobb forgalmú szereplővé a hazai piacon, letaszítva a trónról a korábban piacvezető hipermarketláncokat, mint a Tesco.
A vásárlói igények folyamatosan változnak, és a kedvezőbb árú, gyorsabb vásárlási lehetőségek iránti kereslet egyre inkább meghatározza a piaci környezetet. Ez a tendencia természetesen a többi szereplőt sem kíméli. Az Auchan most ahelyett, hogy passzívan figyelné a változásokat, aktívan reagál: új üzlettípusokat vezet be, hogy közelebb kerüljön a vásárlókhoz és alkalmazkodjon az új elvárásokhoz.
A diszkontláncok térnyerése nem csupán a nemzetközi cégek számára jelent kihívást, hanem a kormányzati szabályozások is egyre szigorúbbá válnak. A különadók, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a plázastop, valamint a magyar termékek kötelező előnyben részesítése mind hozzájárulnak a működési költségek növekedéséhez. Eközben az árstop, a kötelező akciózás és az árrésstop komoly torzulásokat idéznek elő a piaci versenyben, megnehezítve a helyzetet a piaci szereplők számára.
A verseny továbbra is rendkívül éles. A Lidl például a február végével zárult pénzügyi évben 1324 milliárd forintos árbevételt ért el, ami mellett 26,4 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el – ez mindössze 2 százalékos nyereségarányt tükröz. Emellett a lánc 72,1 milliárd forintnyi adót is befizetett, ami 20 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
A versenytársak többsége azonban már a nyereség fogalmát is elfeledte: a Spar például 24,8 milliárd forintos veszteséggel zárta a pénzügyi évet, míg a Tesco 10 milliárd forintos mínuszban zárta az évet. Az Aldi sem járt jobban, hiszen 27,4 milliárd forintos veszteséggel könyvelhette el az időszakot. Ezzel szemben a Penny viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen 4,75 milliárd forintos profittal zárta az évet, ami mindössze 0,9 százalékos haszonkulcsot jelent.
A magyar tulajdonú láncok (CBA, Coop, Reál) széttagolt franchise-modellben működnek, így pénzügyi teljesítményük nehezen átlátható. A kisboltok közben sorra zárnak be: a szektor ezen szegmense már évek óta csökken, és egyre inkább állami támogatásra szorul.
Az Auchan rájött, hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem elegendő csupán hipermarketekkel működnie. A vállalat most a kisebb üzletek kialakítására összpontosít, hogy így közelebb kerülhessen a vásárlókhoz, és hatékonyabban versenyezhessen a diszkontláncokkal.
A következő időszakban tehát új korszak jöhet a magyar kiskereskedelemben, ahol nemcsak az ár, hanem az üzletméret és az alkalmazkodóképesség is döntő tényező lehet.
