A parlamenti bizottság határozatot hozott: a vietnámi népcsoport nem kaphat honosítást Magyarországon.

Bár az Országyűlés mondja ki a végső szót, ám a parlament igazságügyi bizottsága nem támogatta a Magyarországon élő vietnamiak kérését, hogy honos népcsoport lehessenek. A szabály az szabály - tárta szét nagy sóhajjal a karját a bizottság egyik kormánypárti tagja az ülés végén. Mint Vejkey Imre (KDNP) bizottsági elnök elmondta: "bármennyire is szeretnénk, így nem tudjuk támogatni ezt a kérelmet". Az elnök hozzátette, "az itt élő vietnámiakról csak pozitív dolgokat tudunk mondani, azonban egy dolog a diplomácia, más dolog a törvény".

Vejkey Imre arra utalt, hogy a hatályos szabályozás szerint legalább száz év után lehet egy népcsoportot honossá nyilvánítani. (A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint nemzetiség minden olyan, Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére irányul. Szükséges az is, hogy legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár kezdeményezze a honos népcsoporttá nyilvánítást). A Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye szerint azonban az említett időkorlát még nem telt le. A Freud Tamás elnök által aláírt MTA-levél szerint a vietnámiak a 60-as években jelentek meg Magyarországon, ám a számuk még a rendszerváltozás idején sem haladta meg a félezret, továbbá meglehetősen elszigetelten, zárványközösségként éltek. Ezt maga a kezdeményező sem vitatta a bizottság előtt. A honosítási kérvényt Phung Kim San magánszemély nyújtotta be tavaly augusztusban, és az ezer aláírás is összegyűlt, amit tavaly ősszel a Nemzeti Választási Bizottság elfogadott és hitelesített.

A parlamenti bizottság előtt Phung Kim San magyarul osztotta meg gondolatait: elmondta, hogy az első vietnámi diákcsoport 1949-ben érkezett Magyarországra, majd 1965 után is számos vietnámi fiatal tanult itt, sokan pedig végleg letelepedtek. Családegyesítés révén még több hozzátartozójuk is áttelepült. Érdekes megjegyzése volt, hogy már a múltban is lehettek vietnámiak hazánkban, mivel - ahogy fogalmazott - a "Nagy-Magyarország idején" a francia csapatok között talán vietnámi katonák is szolgáltak. (Valószínűleg az antant erők tagjaira utalt.) Phung Kim San szerint jelenleg körülbelül hétezer vietnámi él Magyarországon, közülük nagyjából a felük már magyar állampolgár. Kiemelte, hogy a vietnámi közösség aktívan részt vesz az üzleti életben: Budapesten például hatvan vietnámi étterem működik, és van olyan vietnámi vállalat is, amely több ezer embert foglalkoztat. A bizottsági ülésen egy vietnámi nagykövetségi tisztségviselő is elkísérte őt.

Magyarország ma egy álommal lett szegényebb, mivel a szkíták nem formálhatják meg saját nemzetiségüket. A legújabb népszámlálás adatai szerint hazánkban mindössze 2439 ember hivatkozik szkíta származására, akik egy képzeletbeli nyelvet beszélnek otthon.

Az elmúlt évek során számos hasonló kezdeményezés bukott el a parlamenti bizottságok és az Országgyűlés plénuma előtt. Legutóbb, 2023-ban, Pócs Alfréd, aki a járványtagadó és vakcinaellenes megnyilvánulásairól ismert, a "szkíták" honosítását próbálta elérni, míg Horváth János a rejtélyes "ciganosok" státuszát szerette volna legitimálni. Mindkét javaslat ellenállásba ütközött, mivel a Magyar Tudományos Akadémia szakértői elutasították őket. 2018-ban Döbrei István, valamint az általa vezetett "Orosz Örökség Egyesület" is azon fáradozott, hogy az itt élő orosz közösséget kisebbségként elismerjék. Két évvel korábban, 2017-ben pedig különböző magánszemélyek próbálkoztak a székelyek honosításával. Érdekes módon az Akadémia elutasította őket őshonos kisebbségként, mivel véleményük szerint a székelyek a magyar nemzet részei, míg az orosz közösség esetében az volt az indok, hogy 100 éve nem élnek itt.

Ezáltal megőrizzük a már meglévő 13 honos nemzetiséget, amelyek közé tartozik a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán közösség.