Döntött a Kúria: új lehetőségek a devizahitelesek számára - Érdekes fordulat a jogi eljárásban.
A Kúria közzétette jogegységi határozatát a devizahiteles szerződések témájában. Ez a döntés ugyan figyelembe veszi az uniós bíróság alapelveit, ám több aspektusában ellentétes a jogi normák szellemével.
A Kúria véglegesen határozott a devizahitelesek ügyében / Fotó: 123rf.com
A Kúria jogegységi határozatot hozott a devizahiteles szerződésekről, amely minden bíróság számára kötelező érvényű - írja a 24.hu. A döntés egy uniós ítélet nyomán született, amely már korábban az adósoknak kedvező értelmezést adott. A magyar bíróság két kulcspontot rögzített: egyrészt, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás hiánya miatt érvénytelen szerződéseket nem lehet érvényessé nyilvánítani - kivéve, ha ezt maga a fogyasztó kéri megfelelő tájékoztatás után. Másrészt, a korábbi, hasonló témájú ítéletek többé nem számítanak kötelező erejűnek.
A döntés egyik legfontosabb hozadéka, hogy "az adósnak visszajár minden pénz, amit a folyósított kölcsön összegén túl fizetett a banknak" - ezt maga a Kúria is megerősítette. Ezen felül késedelmi kamat is járhat az adósnak, ha időben felszólította a bankját, azonban itt jön az ellentmondás: míg az Európai Unió Bírósága szerint a bank nem kérhet kamatot az adóstól érvénytelen szerződés esetén, addig a Kúria szerint igen, vagyis a pénzintézetek jogosan követelhetnek késedelmi kamatot is. Ez a gyakorlat élesen szembemegy az EUB jogértelmezésével.
A luxembourgi bíróság álláspontja szerint egy érvénytelen szerződés esetén kizárólag az eredeti állapot helyreállítása tekinthető jogszerű következménynek. Ezzel szemben a Kúria lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződést utólagosan érvényessé nyilvánítsák, ami lényegében tartalmi módosítást jelent – éppen azt, amit az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint nem lenne szabad végrehajtani.
"A jogegységi tanács továbbra is elkerüli a több évtizedes, hibás ítélkezési gyakorlatának korrekcióját."
Bihari Krisztina ügyvéd véleménye szerint sajnálatos, hogy a határozatból teljesen hiányzik a kártérítési felelősség kérdése, miközben az Európai Unió Bírósága (EUB) ezt egyértelműen elvárta. Ezen kívül aggályosnak tartja, hogy a Kúria nem foglalkozott a perújítás lehetőségével sem, ami azt jelenti, hogy azok az adósok, akik a Kúria korábbi döntései következtében kárt szenvedtek, most jogorvoslati lehetőségek nélkül maradnak.
"Mindazonáltal ez a bírói magatartás nem fogja helyreállítani azokat a családokat, akiket az uniós jogot figyelmen kívül hagyó ítéletekkel tönkretettek."
