Lassú léptekkel, de végre útnak indult az alapítvány, amely a gyógyszerek méltányos állami támogatásáról, valamint tízmilliárdos összegekről fog határozni.

Szakértői csapat segítségével hivatalosan is megalakult az az alapítvány, amelynek keretein belül az állam kiszervezi a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök méltányossági kérelmeinek elbírálását. Ez a lépés évente körülbelül 18-20 ezer döntést fog jelenteni a gyógyszerek esetében, összesen közel 50 milliárd forint értékben.

A név súlya és jelentősége megkérdőjelezhetetlen, éppen ezért választották Batthyány-Strattmann László, a "szegények orvosa" nevét arra az alapítványra, amely hamarosan átvállalja egy kiemelkedő, egészségügyi vonatkozású állami feladat végrehajtását. Az alapítvány felelőssége lesz különböző gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi méltányossági kérelmeinek elbírálása. Az állami támogatásról döntő alapítvány hivatalos bejegyzése január 14-én történt meg.

A "Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért" néven ismert, állami alapítású szervezet létrejöttéről az Országgyűlés tavaly június közepén határozott. Az alapítvány célja, hogy 2025. január 1-jétől átvegye a társadalombiztosító által nem finanszírozott, tehát jellemzően költségesebb gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök eddigi egyedi méltányossági támogatási feladatait.

Ám az alapítvány létrehozása csúszott - az alapító okirat csak november 27-én készült el -, ezért a tavaly decemberben elfogadott 2025-ös költségvetésben nemcsak az szerepelt, hogy a szervezet 2025-ben 45 milliárd forintos keretből gazdálkodhat, hanem átmeneti rendelkezésként az is, hogy az alapítvány bejegyzése után még egy hónapig változatlanul az egészségbiztosító jár el ezekben az ügyekben.

Az alapítvány hivatalos nyilvántartásba vétele január 14-én megtörtént, így várhatóan február 15-től kezdődően látja majd el feladatait. A legfőbb tevékenysége a kormány által évről évre, az aktuális költségvetés keretein belül biztosított pénzeszközök méltányos elosztása lesz, amely támogatások formájában valósul meg. Emellett az alapítvány számára 2025-től kezdődően a felajánlott adó-egyszázalék és egyéb bevételek is rendelkezésre állhatnak, hogy támogathassa céljait.

Persze az alapítvány költség is, hiszen működtetni, vezetését, kuratóriumát is fizetni kell. A vezetés és a kuratórium jellemzően orvos-szakmai hátterű személyekből állt össze, a vezető például Kovácsné Putnoki Katalin, aki több mint 20 éve dolgozik gyógyszerészeti-egészségügyi profilú cégeknél. Rajta kívül a kuratórium tagja még Dr. Boncz Imre, Szebik Imre, Dr. Sebők Szilvia és Dr. Szántó Éva.

Azonban az ő névsoruknál is fontosabb, hogy milyen - egyelőre ismeretlen - személyi összetételű, szakmai hátterű stáb fogja a tényleges munkát végezni. Vagyis milyen szempontok alapján, és

kik, milyen szakmai háttérrel, pontosan milyen folyamat részeként döntenek majd az alapítványhoz befutó támogatási kérelmekről, hogyan zajlik majd az egyedi elbírálás.

A részletek jövőbeli alakulása még kérdéses, de az új rendszer keretein belül két fő gyógyszerkategória kerülhet a figyelem középpontjába: azokat a készítményeket, amelyek Magyarországon nem forgalmazottak és nincsenek törzskönyvezve, valamint azokat, amelyek törzskönyvvel rendelkeznek, de nem élveznek társadalombiztosítási támogatást. Az első csoport kezelése bonyolultabb, mivel a kezelőorvosnak szüksége lesz a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egyedi importengedélyére.

Amint az első lépés megtörtént, következik az a folyamat, amely a törzskönyvezett, itthon is hozzáférhető, de nem társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek esetében szükséges. Ekkor kerül sor a méltányossági kérelem benyújtására, amelyet az alapítvány intézményes keretek között kezel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) részéről. Jelenleg a NEAK Egyedi Méltányossági Főosztálya évente körülbelül 18-20 ezer ilyen kérelmet bírál el, és bizonyos esetekben egy társadalmi etikai bizottság is közreműködik a döntési folyamatban.

A NEAK-hoz hasonlóan az alapítvány is a jogszabályban meghatározott szempontok alapján, nevezetesen "a beteg emberek életminőségének javítása érdekében, figyelembe véve az egyének egyedi helyzetét, a közös társadalmi kockázatvállalás és a méltányosság elvét" értékeli a támogatási kérelmeket. A támogatások kerete a méltányossági gyógyszerkassza által van megszabva, amely az idei évben, a korábbi évekhez hasonlóan, 45 milliárd forintot tesz ki.

Arról a HVG már korábban írt, hogy naponta több mint száz kérelem érkezik gyógyszerek és terápiák egyedi méltányosságban való engedélyezésére. Ahogy a témában jártas szakemberek kiszámolták, egyetlen egyedi méltányosság elbírálására mindössze pár perce van egy munkatársnak, aki így nem biztos, hogy kellően alapos szakmai munkát tud végezni, és ezért nem is az elbírálót kell hibáztatni:

A méltányossági ártámogatás amúgy gyakran szinte 100 százalékos: olyan drága készítményekről van szó, ahol kisebb dotáció nem sokat segítene, mivel a havi adag ára több millió forint lehet. Legfeljebb jelképes, 1000-1500 forintos "dobozdíjat" kell a betegnek fizetni ezeknél a gyógyszertípusoknál: neurodegeneratív, onkológiai, autoimmun és öröklődő genetikai betegségek kezelésére szolgáló készítmények.