Csak az a törpeállam elnöke, amelyik már régóta a mélybe süllyed, merészeli megszólítani a klímaváltozást kétségbe vonó Trumpot.

Csak a tuvalui miniszternek volt bátorsága nyíltan megkritizálni az amerikai elnököt a brazíliai klímacsúcson - számol be a Guardian. Az esemény hátterében áll, hogy Trump mára már a korábbi önmagához képest is komolyabb klímaszkepticizmussal lépett fel: nemcsak hogy újra kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi megállapodásból és más globális éghajlati kezdeményezésekből, hanem arra is próbálja rávenni a többi országot, hogy ne foglalkozzanak a klímaváltozás kérdésével.

"Ahhoz, hogy ismét jelentős szereplővé válhassunk, elengedhetetlen, hogy szigorú kereteket és klasszikus energiaforrásokat alkalmazzunk. Az ENSZ néha félrevezető jóslatai nem egyéb, mint illúziók, amelyeket alkalmatlan emberek alkottak."

- nyilatkozta Trump a nemzetközi klímakutatás tudományos konszenzusáról a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen. A jelenlegi, Brazíliában, Belémben zajló COP30 klímacsúcson az Egyesült Államok már nem szerepel hivatalosan.

Mindezek ellenére Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója, aki egyike lehet Trump és Vance legesélyesebb ellenfeleinek a 2028-as demokrata előválasztásokon, személyesen jelen van Brazíliában. Nem habozik kemény szavakat használni, amikor az amerikai elnök bírálatáról van szó: Belémben például a fosszilis ipar érdekeit szolgáló Trumpot egy invazív faj képviselőjeként jellemezte.

A Guardian tudósítása alapján a más országokból érkező emberek inkább a magánbeszélgetések keretein belül kritizálják Trump klímapolitikáját, míg nyilvánosan sokkal óvatosabbak a megnyilvánulásaikban.

"Kérlek, ne osszátok meg azt, amit az Egyesült Államokról mondtam. Nem szeretném, ha az országomra bármilyen módon rátalálnának, vagy hasonló helyzetek adódnának."

- idéznek (értelemszerűen név nélkül) egy résztvevőt.

A brit sajtó értesülései szerint Belémben csupán egy állami vezető merte nyíltan kifejezni ellenérzéseit Trump politikájával szemben: Mania Talia, Tuvalu klímaügyi minisztere, aki a világ második legkisebb országának képviseletében lépett fel.

"Nem tétlenkedhetünk, miközben a szigeteink lassan elmerülnek, és nem maradhatunk némák, amikor népünk szenved" - fogalmazott a tuvalui miniszter. Hozzátette, hogy az amerikai elnök "szégyenletesen figyelmen kívül hagyta a világ többi részét" azzal, hogy kilépett a párizsi klímaegyezményből.

"Az Egyesült Államok felé tekintünk, hogy lehetőségeket és békét találjunk, azonban úgy tűnik, hogy ők éppen az ellentétes irányba haladnak, és ezért felelősségre kell vonni őket. Az, hogy az USA nagy hatalom, nem jelenti azt, hogy hallgatnunk kell. Számunkra az a legfontosabb, hogy biztosítsuk a túlélésünket."

- Kérlek, add egy saját hangodat a szavaidnak - kérte.

Tuvalunak összesen tízezer lakosa van, ezzel a Vatikán után a második legkisebb népességű ország az egész Földön, és a klímaváltozás már a közvetlen közeljövőben is egzisztenicálisan veszélyezteti: legmagasabb pontja 4,5 méterrel van a tengerszint felett, így az óceánok emelkedése a szigetcsoport és az ország létét fenyegeti.

Bár egyes előrejelzések szerint még a jövő században is lakható lesz, más prognózisok szerint a 21. század második felére a dagály a legnagyobb atoll terletének már a 95 százalékát veszélyeztetheti. Ausztrália emiatt egy kétoldalú megállapodásban vállalta, hogy évente közel 300 tuvalui állampolgárt fogad be, a tuvalui alkotmányba pedig beleírták, hogy Tuvalu örök, az bizony akkor is létezni fog, ha a Csendes-óceán az ember okozhatta éghajlatváltozás hatására teljesen elnyeli majd a területét. Az ország elnöke korábban azt is bejelentette, hogy az egész országot feltöltik a metaverzumba, hogy a virtuális valóságban tovább éljen Tuvalu, bármi is történik ebben a világban.