Kolozsvár, Románia szívében, továbbra is a legkiemelkedőbb városként tündököl a City Index elemzése szerint. Az itt tapasztalható folyamatos fejlődés és innovációs szellem hozzájárul ahhoz, hogy a város kiemelkedjen a többi település közül, és a legjobb t
A Jövőképes Városokért Intézet (Institute for Visionary Cities) közzétette a napokban azt az összehasonlító elemzését, amely Románia 41 megyeszékhelyének teljesítményét méri. Az idei jelentés a 2023 novemberétől 2025 júliusáig tartó időszak adatait összesíti, és statisztikai, gazdasági és online forrásból származó 51 mutató alapján áttekintést ad a városok fejlődéséről. Az összehasonlító elemzés a megyeszékhelyek teljesítményét három fő szempont alapján mérte: a hely minősége, jólét valamint dinamizmus vagy életképesség. Az intézet kiemelte: Kolozsvár az egyik legjobban teljesítő város 2025-ben Romániában, a sorrendben Bukarest és Nagyszeben követi. Ellenben Kolozsvár nagyon rossz eredményt ért el a lakhatás terén, a magas ingatlanárak miatt. A megyei jogú városok több mint 80 százaléka legalább egy mutatót illetően szerepel az első három helyen.
A Jövőképes Városokért Intézet nemrégiben bemutatta a City Index második kiadását, amely során 41 megyeszékhely teljesítményét elemezték három alapvető szempont alapján: a városok minősége, jóléte, dinamizmusa és életképessége. Az elemzés eredményei alapján Kolozsvár, Bukarest és Nagyszeben állnak az élen, akárcsak az előző évben. A következő helyezettek Brassó, Temesvár és Nagyvárad, míg a további sorrendben Jászvásár, Gyulafehérvár, Konstanca és Marosvásárhely található.
Kolozsvár 2025-re Románia egyik legsikeresebb városává vált, megelőzve Bukarestet, amely a második, és Nagyszeben, amely a harmadik helyen áll. Az elemzés szerint a megyei jogú városok több mint 80 százaléka legalább egy mutató alapján az első három helyezett között szerepel: a 41 város közül 34 legalább egyszer dobogós pozíciót ért el. Bukarest kiemelkedik gazdasági teljesítményével és versenyképességével, míg Kolozsvár az oktatás, az életminőség és a vállalkozások számának terén mutatott figyelemre méltó eredményeket. Országos szinten Bukarest, Kolozsvár és Resicabánya vezeti a rangsort az első helyezések számát illetően. Különösen a közepes méretű városok (60.000-200.000 lakossal) terén tapasztalható a legnagyobb fejlődés, főként az oktatás, a kultúra és a sport területén.
A City Index felmérését 2024-ben indítottuk el először, hiszen a romániai városok számára elengedhetetlen, hogy objektív módon mérjék teljesítményüket. Ez alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy megalapozott városfejlesztési irányvonalakat tudjanak kialakítani. A 2024-es év kihívásokkal teli volt az önkormányzatok számára, de ugyanakkor ösztönözte őket a gondolkodásra és a helyzetük alapos értékelésére. 2025-re már megjelentek az első eredmények: a legjobban teljesítő városok stabilitása, míg a középmezőnyben a dinamizmus dominál. A második elemzés eredményei megerősítik, hogy a városi fejlődés nem csupán az infrastruktúra és a gazdasági helyzet javítására korlátozódik, hanem kiterjed az életminőségre, az oktatásra és a közösségek életképességére is. Ahol a városfejlesztési kezdeményezések nem csupán rövid távú megoldásokra összpontosítanak, és ahol a közösség aktívan részt vesz a hosszú távú tervek kidolgozásában, ott a projektek új dimenziót nyernek, és a helyi büszkeség katalizátorai lesznek – nyilatkozta a jelentésben Felix Tătaru, a romániai városokat felmérő civil szervezet elnöke.
Bukarest, mint Románia fővárosa, a legkülönbözőbb mutatók közül 14 kategóriában vezeti a rangsort. Az 51 vizsgált mutató alapján Kolozsvár kiemelkedik hat területen: az iskolai és egyetemi hallgatók számában, a közép- és líceumi oktatás minőségében, az oktatás általános színvonalában, a helyi vállalkozások számában, a legjobbnak számító egyetemek listáján, valamint a légiközlekedési lehetőségek terén. Resicabánya tavaly öt, idén pedig már hat szempont szerint mutatott kedvező eredményeket, amelyek közé tartozik a levegő tisztasága, a zöldterületek mennyisége, az önkormányzatok befektetései, a városi közlekedés, a lakhatási körülmények és az időjárási adottságok.
"Az idei mérés eredményei azt mutatják, hogy nincs potenciál-nélküli város. A 41 megyei jogú város közül 34 legalább egyszer dobogós helyezést ért el országos szinten az elemzett mutatók egyikében. Ez azt jelenti, hogy mindegyik közösségnek megvan a saját erőssége, ami megkülönbözteti a többi várostól, és amelyre építheti a saját fejlődését. A City Index küldetése az, hogy az erősségeket láthatóvá tegye, és a helyi vezetőknek megmutassa ezeknek az értékesítését" - közölte Florian Filat, a City Index koordinátora.
A városok minőségi mutatói nem csupán statisztikák, hanem az ott élők életminőségét is tükrözik. Ezek a mutatók bemutatják, hogyan formálja egy város infrastrukturális fejlettsége, természeti szépségei és szolgáltatásai – beleértve az egészségügyi és oktatási lehetőségeket – a lakók mindennapjait. E szempontból Kolozsvár vezeti a rangsort, követve őt Nagyszeben, Bukarest, Brassó és Jászvásár. A közepes méretű városok között Gyulafehérvár, Zsilvásárhely és Râmnicu Vâlcea tűnik ki, mindannyian a legjobbak között helyezkednek el az életminőség terén. Resicabánya büszkélkedhet a legfrissebb levegővel és a leggazdagabb zöldfelületekkel, míg Nagyszeben a történelmi örökségeivel és turisztikai vonzerejével tűnik ki. Râmnicu Vâlcea pedig az a település, ahol a várható élettartam a legmagasabb. Marosvásárhely különösen a kórházi ellátás és orvosi szolgáltatások terén éri el a legmagasabb szintet az országban. Mindezek a tényezők együttesen formálják meg a városok vonzerejét és a lakók életminőségét.
A városokban megfigyelhető jólét szoros összefüggésben áll a gazdasági teljesítménnyel, valamint a gazdaság és a társadalmi dinamika közötti kölcsönhatásokkal. Ebbe a körbe tartozik az üzleti szektor eredményessége, az innováció mértéke, továbbá a gazdaság demográfiai hatásai és az egyén fejlődési lehetőségei. E szempontok figyelembevételével Bukarest vezeti a rangsort, míg Kolozsvár a második, Temesvár pedig a harmadik helyet foglalja el. Bukarest kiemelkedik az üzleti forgalom és az innováció terén, míg Kolozsvár a vállalkozások számának és a város versenyképességének növekedésével tűnik ki. Ugyanakkor Kolozsvár a lakhatási lehetőségek rangsorában az utolsó helyet foglalja el, főként a magas ingatlanáraknak köszönhetően. E téren Gyulafehérvár és Beszterce is jól teljesítettek. Az uniós alapok lehívásában Foksány vezeti a mezőnyt, őt Zilah és Beszterce követi. A város dinamizmusa a kulturális, társadalmi és demográfiai tényezőket is magában foglalja. Ide tartozik a kulturális sokszínűség, valamint a sportolási, szórakozási és társadalmi interakciók kínálata, amelyek egyedülálló városélményt teremtenek. E tekintetben Kolozsvár élen jár, ezzel megelőzve a tavalyi éllovas Nagyszebent. A második helyet Bukarest, míg a harmadikat Nagyszeben foglalja el.
Kolozsvár az iskolások és az egyetemi hallgatók helyzete terén első lett, a szórakozás terén pedig második. Bukarest a wellness, az aktív élet és a szórakozás terén áll vezető helyen. Nagyszeben a szállás tekintetében, a múzeumok, művészeti intézmények terén ért el kiemelkedő eredményeket. E téren Brassó a negyedik helyen áll, de dobogós helyezést ért el a kikapcsolódás és a vendégéjszakák terén. Marosvásárhely az első helyen áll a helyi sportklubok terén, míg Csíkszereda megőrizte tavalyi első helyét a polgárok kezdeményezése terén. A City Index tavalyi első tíz helyezettje tekintetében nincs nagyobb változás, ám a középmezőnyben (11-20 helyek tekintetében) dinamizmus és erős versenyképesség érhető tetten. A városok között nagyon gyakori a helycsere.
A városok teljesítményének egyik legfontosabb aspektusa a szórakozás, amely magában foglalja a kulturális eseményeket, az élményeket, a kikapcsolódási lehetőségeket és a gasztronómiai kínálatot. E téren a jelentőségük felülmúlja a hagyományos területeket, mint az oktatás vagy a gazdaság. A középosztály erősödésével párhuzamosan a városi élmények kulcsszerepet játszanak abban, hogy a városok mennyire vonzóak, feltéve, hogy a lakók alapszükségletei, például a munkahelyek és az infrastruktúra biztosítva vannak. Függetlenül a városok méretétől, azok, akik befektetnek a kulturális életbe és a szórakozási lehetőségekbe, képesek emelni vonzerejüket és teljesítményüket. A nagyobb városok esetében a jelentős események nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is kiemelik a városokat. Ezzel szemben a kisebb települések, amelyek 60.000-200.000 lakost számlálnak, a tematikus fesztiválok, a gasztronómiai különlegességek és a közterek megújítása révén találják meg saját egyediségüket. A kultúra és a szórakozás tehát elengedhetetlen a városok vonzerejének növelésében. Az utóbbi évben a közepes népességű városok sikeresen túllépték a korábbi hátrányaikat, és figyelemre méltó fejlődést mutattak, mivel az emberi erőforrásra és a közösségi kapcsolatok erősítésére helyezték a hangsúlyt.
A City Index elemzése felfedi, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó nagyvárosok az oktatási rendszerek, a kulturális élet, a humán erőforrások és az innováció terén értek el figyelemre méltó eredményeket. Ezzel szemben a lista alsó része felé haladva található városok egyre inkább a befektetési lehetőségek és a közszolgáltatások fejlesztésére összpontosítanak.
A 2024-es évhez viszonyítva idén jelentős előrelépések figyelhetők meg a helyi egyetemek, múzeumok és kultúrával foglalkozó intézmények rangsorában, valamint a szórakozási, kikapcsolódási és wellness lehetőségek terén. Emellett az aktív életmód, a város ikonikus helyszínei, a polgárok bevonzása, a városi versenyképesség és az innováció szempontjából is kedvezőbb eredmények születtek. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kiemelkedő helyezést elért városok nem csupán az infrastruktúra fejlesztésére összpontosítottak, hanem a humán erőforrások, a kultúra és a közösségi élet élénkítésére is. Az alapszükségletek már nagyrészt kielégítettek, így a nagyvárosok célja a lakosok magasabb szintű igényeinek, mint például a közösséghez való tartozás, a tisztelet és az önfejlesztés, a teljesítése.
