"Azt gondoltam, csupán túl sok időt töltök a telefonom társaságában" – de az igazság kegyetlenül leleplező diagnózisként érkezett – Ripost.

Egy rendkívül ritka, veleszületett rendellenességben szenved a nő, aki azt hitte, csak túl sokat mobilozik. Az igazság azonban sokkal rettenetesebb.

„Egy epilepsziás roham mentette meg az életemet” - osztotta meg egy 44 éves nő, aki tinédzser kora óta különböző tünetekkel küzdött. Főként migrénes fejfájásokkal és a tengeribetegséghez hasonló panaszokkal, de sokáig abban a hitben élt, hogy ezek csupán a telefonja folyamatos bámulásának következményei. Aztán egy nap otthon hirtelen összeesett, és csak a mentőautó hátsó ülésén tért magához. A kórházban elvégzett vizsgálatok során derült ki, hogy egy rendkívül ritka, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Charlie Rolstone brit nő élete 2021 szeptemberében, több mint három évvel ezelőtt, drámai fordulatot vett.

Charlie tinédzserkorában gyakran küzdött rendkívüli fejfájásokkal. Sokszor megtörtént, hogy egy tüsszentés vagy egy váratlan kiáltás után pokoli fájdalom hasított a fejébe, és ilyenkor hosszú másodpercekig képtelen volt bármit is csinálni. Nem tudta, mi válthatja ki ezeket a kínzó rohamokat, de az idő előrehaladtával úgy tűnt, hogy az állapotának javulnia kell. Azt hitte, hogy egyszerűen kinövi a problémát. Bár a fejfájások a mindennapjait végigkísérték, senki nem sejtette, hogy mi rejlik a háttérben, egészen addig a különös szeptemberi estéig, amikor váratlanul összeesett otthon. Ekkor mindenki számára világossá vált, hogy a dolog sokkal komolyabb, mint ahogyan azt eddig gondolták.

A kórházban végzett vizsgálatok során kiderült, hogy Charlie epilepsziás, emellett Arnold-Chiari szindrómával is diagnosztizálták. Ez a veleszületett rendellenesség a kisagy egyes részeinek öreglyukba való betüremkedésével jár, ami az agyvíz áramlásának akadályozását vagy korlátozását eredményezi. Az állapot sajnos gyógyíthatatlan, és súlyos következményekkel, akár halállal is végződhet. Charlie a The Sun-nak elmondta, hogy a diagnózis fényében minden korábbi tünetének értelmet nyert, ám azóta az állapota drámaian romlott. Jelenleg már nem képes önállóan dolgozni, és folyamatos gondozásra szorul, amelyet párja biztosít számára.