Az a hely, ahol a bűnbandák összecsapása olyan romboló erejű, mint egy valós invázió.
A csoportos erőszak hatásaként mindössze egy év leforgása alatt drámaian megnőtt azoknak a száma a szigetországban, akiknek el kell hagyniuk otthonukat. A számuk háromszorosára emelkedett, ami szomorú tükröt tart a társadalom aktuális állapotáról.
Valamivel több mint egy éve bozótvágókkal mészároltak le 110, jobbára idős embert azok után, hogy egy vudu jós szerint ez a korosztály átkozta meg az egyik bandavezér elhunyt gyermekét.
A karibi országban már tavaly áprilisban megkongatták a vészharangot, amikor a bűnözők emberek tízezreit üldözték el. Menekültáradat indult az Egyesült Államokba és az ugyanazon a szigeten fekvő, szomszédos Dominikai Köztársaságba. Nem sokkal később meggyilkoltak egy amerikai misszionárius házaspárt, azt megelőzően pedig egy volt szenátort.
A főváros, Port-au-Prince fölött az erőszakos bandák dominanciája állt be, ami után elindult az amerikai és uniós állampolgárok szervezett evakuálása a karibi államból.
A legújabb statisztikák alapján 1 041 000 ember, köztük többen is többször, kényszerült arra, hogy elhagyja lakóhelyét.
Az AP hírügynökség idézte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb nyilatkozatát.
Az ENSZ ügynöksége hangsúlyozta, hogy a lakhelyüket elhagyni kényszerülő emberek több mint fele gyermek, és a belső menekültek száma – azoké, akik nem külföldön próbálnak új életet kezdeni – alig egy év leforgása alatt drámaian, háromszorosára nőtt.
Tavalyelőtt, 2023 decemberében, a nyilvántartások szerint 315 ezer belső menekült élt az országban. A menekültválság hátterében a "kíméletlen bandák erőszakos tevékenysége" húzódik meg, amely súlyos következményekkel járt: az egészségügyi ellátórendszer és más szolgáltatások válságba kerültek, miközben az élelmezésbiztonság is drámai módon romlott - derült ki a jelentésből.
Haiti a globális szegénység egyik legnagyobb epicentruma. A helyzetet tovább nehezítette, hogy tavaly kétszázezer ember kényszerült visszatérni a Dominikai Köztársaságból, így a két ország, amelyek a gyönyörű Hispaniola szigeten osztoznak, közötti feszültségek csak fokozódtak.
Joe Biden amerikai elnök leköszönő kormánya határozottan kiállt az ideiglenes státuszprogram mellett, sőt annak kiterjesztését is célul tűzte ki. Ennek keretében lehetőséget biztosítanak arra, hogy bizonyos külföldi állampolgárok, például az El Salvadorból, Haitiből és Venezuelából érkezettek, jogszerűen tartózkodhassanak az Egyesült Államok területén.
A megválasztott elnök, Donald Trump és csapata ezzel szemben az ideiglenes státuszprogram korlátozását szorgalmazza, és tömeges kitoloncolást helyezett kilátásba. Az ideiglenes tartózkodási engedély az amerikai előírások szerint a határidő lejárta előtt is visszavonható, erre azonban még sosem volt példa.
Az amerikai jogvédelmi rendszer esetleges módosításával kapcsolatosan felmerült kérdésekre az IOM szóvivője nem kívánt válaszolni, arra hivatkozva, hogy nem áll módjában konkrét országokat értékelni vagy minősíteni.
A deportálás vagy kényszerű visszaköltöztetés olyan országokba, amelyek már most is súlyos biztonsági és humanitárius problémákkal küzdenek, a legkevésbé sem kedvező az érintett egyének számára.
"Javaslom, hogy formáld át a szöveget egyedi módon," tette hozzá diplomatikusan Kennedy Okoth.
Ezzel egy időben Haitin ünnepélyesen letette az esküt az új közbiztonsági miniszter, aki közel két évtizede vezeti a nemzeti rendőrséget. Az új miniszter határozott ígéretet tett arra, hogy kemény lépéseket fog tenni a bűnözés és a bandák felszámolására, beleértve a fegyver- és kábítószer-kereskedelem elleni harcot is.
"Át kell gondolnunk a bűnözés elleni harcunk megközelítését" - hangoztatta Mario Andrésol, aki hangsúlyozta, hogy a sikerhez elengedhetetlen a közös összefogás. "Elkötelezem magam amellett, hogy a megfelelő személyeket a megfelelő pozíciókba helyezzem" - ígérte a miniszterelnök, célul tűzve ki a lakosság védelmét.
Haiti lakói joggal vágynak a békére és a nyugalomra az életükben.
- jelentette ki Alix Fils-Aimé, aki kifejezte, hogy az ország számos nehézséggel áll szemben.
Tavaly 5600 ember vesztette életét gyilkosság következtében, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának statisztikái alapján 2200 ember szenvedett sérüléseket, míg majdnem 1500 főt elraboltak.
