Az államháztartás központi alrendszere április végén 2930,5 milliárd forintos hiányt mutatott, ami figyelemre méltó számadat a költségvetési egyensúly szempontjából.
Április végére a központi államháztartás hiánya elérte a 2930,5 milliárd forintot, derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb jelentéséből.
Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2851,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt mutattak.
Az előző év hasonló időszakához képest a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 10,9%-os növekedést mutattak. Különösen jól teljesítettek a fogyasztáshoz kötődő adók, amelyek esetében az előző év azonos időszakához viszonyítva körülbelül 13%-os emelkedés figyelhető meg.
Április végére a költségvetés összesen 1916,5 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki, ami 408,7 milliárd forinttal meghaladja a tavalyi év hasonló időszakának adatát. E növekedés főként az államadósság különböző szerkezeti elemeiből és a különböző lejáratokhoz kapcsolódó eltérő kamatfizetési időpontokból ered.
A nyugellátásokra fordított összegek az előző évhez képest jelentős növekedést mutatnak. Az első négy hónap során, a 13. havi nyugdíjat és egyéb ellátásokat is beleértve, összesen 2738,1 milliárd forintot utaltak ki.
Áprilisban a központi alrendszer 376,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A kiadási oldalon a közüzemi szolgáltatások támogatása az előző év azonos időszakával összehasonlítva csaknem 30 milliárd forinttal többet, 569,9 milliárd forintot tett ki, amely részben a kifizetés eltérő ütemezéséből, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből fakad.
Az év negyedik hónapjában jelentős összegű kifizetések valósultak meg a babaváró támogatások keretében, továbbá a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai is emelkedtek. Az áprilisi babaváró támogatások magasabb teljesítménye főként az év során kifutó szerződések, az újonnan megkötött megállapodások, valamint a már meglévő szerződések árazásának változásából, továbbá a bankoknak történő tényleges kifizetésekből adódik. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak 2024 áprilisi adataihoz képest tapasztalt magasabb kifizetések hátterében pedig a kifizetések éven belüli ütemezésének módosulása áll.
