Alekszandar Vucsics azon dolgozik, hogy megakadályozza a Szerbiai Kőolajipari Vállalat államosítását, amelyet a szankciók bevezetése okozhat.
Belgrád célja, hogy távol tartsa a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) államosítását, ám Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnapi nyilatkozata szerint, ha az orosz többségi tulajdonos nem tud megállapodni az ázsiai vagy európai partnerekkel a vállalat esetleges eladásáról, Szerbia hajlandó lesz a piaci árnál kedvezőbb ajánlatot tenni a NIS megszerzésére.
A szerb kormány rendkívüli ülés keretében tárgyalt a NIS helyzetéről, ezen az ülésen vett részt az államfő is, aki elmondta,
Reményét fejezte ki, hogy az orosz többségi tulajdonos európai és ázsiai partnerei készek tárgyalni a tulajdoni viszonyokról, és akkor közösen kérhetnék a szankciók alóli feloldást az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivataltól (OFAC). Hozzátette: amennyiben nem sikerül megállapodni az árról, Szerbia készen áll többet fizetni a NIS részvényeiért, de a kőolajipari vállalatnak működnie kell.
Dubravka Djedovic Handanovic, Szerbia energiaügyi minisztere szombaton bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya nem hagyta jóvá a NIS tevékenységeinek folytatását, és követeli az orosz tulajdon teljes eltávolítását a vállalatból.
Január 10-én az Egyesült Államok bejelentette, hogy szankciókat vezet be egy többségi orosz tulajdonú szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napos határidőt kapott arra, hogy megszüntesse az orosz tőke jelenlétét a NIS-nél – ezt a határidőt azóta többször is meghosszabbították, azonban a vállalat eddig nem tett eleget az elvárásoknak.
A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő vége előtt bejelentette, hogy az orosz Gazpromnyefty mintegy 5 százalékos részesedést adott át a Gazpromnak. Eddig a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka az orosz Gazpromnyefty birtokában volt, míg a Gazprom 6,15 százalékkal, a szerb állam pedig 29,87 százalékkal rendelkezett. A fennmaradó részesedésen kisebb részvényesek osztoztak. A legfrissebb változások révén a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazprom részesedése 11,30 százalékra emelkedett. Szeptember 19-én a Gazprom ezt az 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók október 9-én léptek életbe.
