Aki elnevezte azt a teret, ahol a hideg sosem hagyja el a helyét.

John Lennon olyat is eltanult Bob Dylantól, amit amúgy büntetnek

A rendszerváltás előtt Horváth Attila dalszövegíró arra kényszerült, hogy elhagyja a pályát. A hazánkban gyermekcipőben járó számítástechnikai szektorban helyezkedett el, mígnem Nagyfi László szerzőtársnak hívta új zenekarába, az Omenbe.

Bár Horváth Attila a rock zenei világában találta meg igazán a hangját, nem riadt vissza attól, hogy más műfajokban is kipróbálja magát. Írt dalokat a Bojtorján és a 100 Folk Celsius számára, sőt Illés Lajossal közösen színpadi feldolgozást készítettek Szigligeti Ede klasszikus művéhez, a Liliomfihöz. Révbíró Tamás, aki akkoriban a Hungarotonnál főszerkesztőként tevékenykedett, tanúja volt annak, ahogy a lemezgyár sorra adta ki a színészlemezket, mint például Udvaros Dorottya, Kováts Kriszta és Szakácsi Sándor előadásában. Ekkor Attila megosztotta Révbíróval, hogy van egy színész, akinek szívesen írná meg a szövegeket: Kern András. Így született meg 1985-ben a Kern című album, amely azóta is emlékezetes mérföldkő a hazai zenei életben.

Lövölde tér, ott mindig hideg van

A szél süvít, és a nap fénye sehol sem ragyog.

Lövölde tér, ahol sosem ragyog a nyár, csupán az ősz és a tél hűvös ölelése vár.

Talán csupán a képzelet sz szüleménye, amit látok.

Sajnos nem tudom pontosan átkonvertálni a szöveget, de szívesen segítek abban, hogy egyedi tartalmat hozzunk létre a Lövölde térről vagy a dal hangulatáról. Mesélj, mit szeretnél kiemelni, vagy milyen stílusban szeretnéd, hogy formáljam meg a szöveget!

Az alapokat, amik krokik, maga Kern András vázolta fel, s azokból írta meg a dalszövegeket Horváth Attila.

Az évtized végére a rockzene teret vesztett az újromantika, az elektropop, a fiú- és lánybandák ellenében. Ekkor vált Horváth Attilából számítógépes grafikus. A Guns N' Roses, a grunge-csapatok (Nirvana, Pearl Jam, Saundgarden) és a britpop együttesek (Oasis, Blure, Pulp) életben tartották a hangszeres élő zenét - méghozzá komoly sikerrel, tudniillik a kilencvenes évek olyan sztárokat hoztak, mint (az előzőek mellett) a The Offspring, a Red Hot Chili Peppers, a R.E.M, a Green Day, a Foo Fighters, a Stone Temple Pilots vagy a Blink-182.

Ami a rockzenét próbálja felváltani, az gyakran csak rövid életű fellángolás. Magasra emelkedik, majd hirtelen eltűnik a feledés homályában. Ebben a kontextusban a rocknak mindig is lesz jövője, hiszen különleges módon képes kifejezni mondanivalóját, amely messze túlmutat más zenei műfajokon. Különlegessége abban rejlik, hogy a rock nem csupán zene, hanem egyfajta üzenet, amelyet a világ felé közvetít.

Dragojlovics Péter összegzése szerint a szövegíró feladatának lényege, hogy egyedi és figyelemfelkeltő módon adja át az üzenetet, figyelembe véve a célközönség igényeit és érdeklődését. Az írás során fontos a kreativitás, a szavak választéka és a stílus, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szöveg megjegyezhető és hatékony legyen. Az íróknak törekedniük kell arra, hogy a mondanivalójuk ne csak informatív, hanem inspiráló is legyen, így képesek lesznek valódi hatást gyakorolni az olvasókra.

A rendszerváltás idején Attila újból felfedezte magát a rockzene világában. Két dal erejéig csatlakozott a Pokolgéphez, ahol tehetsége hamar felkeltette a figyelmet. Ebből a projektből kiemelkedve Kalapács József és Nagyfi László invitálták őt, hogy csatlakozzon új együttesükhöz, az Omenhez.

Csak a jelen pillanat, csak a mostani érzések,

a máskor, a máshol nincsen.

Milyen isten az, aki képes arra, hogy a világunkat formálja, és közben a szívek mélyén rejlő vágyakat is megértse?

Hogyan lehet kétszer is elveszíteni?

Persze, itt van egy egyedi változat a "Pokolgép: Itt és most" szövegének hangulatában: --- **Jelen és Most** A világ zaja körülöttem, Szívverésem ritmusával ütemezve, Érzem, ahogy a pillanatok tovaszállnak, De én itt vagyok, most, ebben a térben. A múlt árnyai kísértenek, De nem engedem, hogy elragadjanak, Bársonyos sötétségben keresem a fényt, Mert a jelen az, ami igazán számít. Minden lélegzet új lehetőség, Minden döntés egy új irány, Nem várok holnapra, nem nézek vissza, Ez az én időm, az én harcom. --- Remélem, tetszik! Ha más stílusban vagy témában szeretnél, csak szólj!

Az Omen a Gépből alakult második supergroup. Az elsőt, az Ossiant Paksi Endre és a dobos, a kisebbik Nagyfi, Zoltán, illetve a Pokolgép előzenekara, a KMK gitárosa, Maróthy Zoltán hozta össze, akikhez csatlakozott a gitárvirtuóz Szekeres Tamás.

Létezem, mint egy vadon élő lény, aki a természet ölelésében találja meg a helyét.

Létezem, és ennek nincs helye a bocsánatnak.

Elhülyít ez a század, ha meg nem öl.

(Rossz hely, rossz idő)

Bár a metal zene is a rock műfajának része, Attila eddigi szövegeihez képest sötétebb és komorabb hangulatokat keresett. Ez a kísérletezés azonban végül visszavezetett őt a jól megszokott, klasszikus rock világába. Már 1973-ban írt néhány dalt az Olympiának, Horváth Charlie zenekarának, majd ezt követően Charlie, a Generál után külföldre indult, hogy vendéglátóként keresse a kenyerét.

Néhány év elteltével a füstös hangú énekes elindította szólókarrierjét, méghozzá Horváth Attila ikonikus szövegeivel. Rózsa István, a Rózsa Records vezetője – amely olyan neveket vonultatott fel, mint Demjén Ferenc, Ákos, Tankcsapda, Cserháti Zsuzsa, Fenyő Miklós, Révész Sándor és Somló Tamás – úgy döntött, hogy kiadja a Charlie című albumot 1994-ben. Ekkor felkérte Attilát, hogy készítse el a szövegeket Lerch István zenéjéhez. Az eredeti tervek szerint a lemez másik felét a Presser Gábor és Sztevanovity Dusán szerzőpárosnak kellett volna megírnia, de végül nem vállalták el a feladatot.

Ott vágyom lenni, ahol a szél sebesen tépázza a tájat,

felnevelt az utca, s miénk volt a tér.

A falak titkokat őriznek, és a tél végtelennek tűnt.

a kelő Napra vártam, éltem őszintén.

Kifizettem a számlát, mindenkinek, aki részesült a szolgáltatásból, az őket megillető összeget.

Lehetséges, hogy még eljövök hozzád, de az igazat kell mondanom: nem szeretnék többé hazudni.

(Nézz az ég felé)

A fent említett dal megjelenésekor azonnal klasszikussá vált, és mára a magyar rocktörténelem elengedhetetlen részévé nőtte ki magát, ahogyan az albumot nyitó „Jég dupla whiskeyvel” is.

Rózsa István fontos szerepet vállalt Cserháti Zsuzsa ‒ jobb szó híján ‒ újrafelfedezésében, amikor 1996-ban rábeszélte a hatalmas sikert arató Hamu és gyémánt lemez elkészítésére. Természetesen Attila több dal szerzője.

Ekkoriban alakult meg a Tunyogi Rock Band (TRB), miután Tunyó, akárcsak Charlie, visszatért a nyugat-európai vendéglátás világából. Eleinte a P. Mobilban egy időben lépett fel az énekes és Kékesi Bajnok László. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy a TRB dalai Horváth Attila pengetéséből születtek. A csapatba a Piramis egykori gitárosa, Závodi János invitálta Tunyót. Attila számára Tunyó karaktere ‒ hasonlóan Charlie-hoz ‒ különösen vonzó volt.

"Esténként felfedezzük a különböző helyszíneket,"

Lesz elég idő arra, hogy mindent alaposan átgondoljunk.

Úgyis ott zárul le a kalandunk,

"ott, ahol a bor íze keveredik a dallamokkal és a női jelenlét varázsával."

A bor íze, a zene dallamai és a nőiesség varázsa egy különleges hármast alkot, amelyben minden elem kiegészíti a másikat. A bor, mint a szőlőszemek napfényben érlelt gyümölcse, mély érzelmeket ébreszt, míg a zene, mint egy lágy szellő, átöleli a lelket és emlékeket idéz. A nő, aki mindezt körülöleli, a szenvedély és a szépség megtestesítője, aki a pillanatot még értékesebbé és felejthetetlenebbé teszi. Együtt alkotnak egy varázslatos világot, ahol a szív és a lélek harmonikusan összefonódik.

Horváth Attila életművének egyik kiemelkedő állomása Deák Bill Gyula 1999-ben megjelent "Bort, bluest, békességet" című albuma. E lemez alkotótársának, Póka Egonnak a zeneszerzői pályafutásában is ez a munka kiemelt jelentőséggel bír. Póka tanár úr kérte fel Attilát, hogy írja meg a Bill kapitány lemezére a dalszövegeket, amire Attila készséggel rábólintott, majd várt. Egon is várakozott, Attila a dallamokra, míg Egon a szövegekre. Hosszabb idő elteltével azonban világossá vált, hogy Horváth Attila a zenére szövegez, míg Póka Egon inkább a Hobo mellett már megszokott módon, a kész dalszövegeket zenésíti meg. Hogy pontosan milyen módszert követtek, azt talán sosem tudjuk meg, de az eredmény minden kétséget kizáróan lenyűgöző lett. Ez a lemez Bill ragyogó munkásságának egyik legszebb gyöngyszeme.