A parlament zöld utat adott az útdíjrendszer reformjának.

A keddi rendkívüli ülést követően az Országgyűlés 133 támogató, 11 ellenző és 35 tartózkodó szavazattal jóváhagyta Lázár János építési és közlekedési miniszter által benyújtott, az útdíjak átalakítását célzó törvényt. 2026-tól Magyarország állami irányítás alá vonja az útdíjfizetési informatikai rendszereket, mivel az állam a jövőben nem kíván annyi közvetítőt alkalmazni. A „Használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer közfeladatainak biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” szóló jogszabály csupán az első lépés a szabályozás terén; a 2026. január 1-jétől életbe lépő új rendszer részleteit a későbbiekben, a végrehajtási rendeletekben fogják ismertetni.

A Telex által korábban részletesen bemutatott új szabályozás hátterében az áll, hogy februártól a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt. irányítása Rogán Antaltól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. Lázár alaposan áttekintette a céget, és azonnali hatállyal leváltotta a teljes felső vezetést, majd elrendelt egy átfogó informatikai auditot. Az audit végén úgy határozott, ami a törvényben is egyértelműen megjelenik, hogy a jövőben nem lesznek informatikai kiszervezések vagy felhőszolgáltatások. A több mint 800 milliárd forintot (körülbelül 2 milliárd eurót) meghaladó árbevételt generáló ágazat kiszolgálása kizárólag állami feladatként fog működni.

Lázár János véleménye szerint a rendszer államosítása és közfeladattá tétele főként azzal magyarázható, hogy a kapcsolódó díjak beszedése olyan költségvetési tételt és kockázatot jelent, amely minden kétséget kizáróan indokolja az állami beavatkozást. A miniszter korábbi nyilatkozatában kiemelte, hogy az év végén akár meg is szűnhet a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt., amennyiben azt a Magyar Közút Zrt.-be integrálják. Emlékezetes, hogy már korábban is beszámoltunk arról, hogy az útdíj informatikai rendszerének körül kialakult lobbiharc végül egy Orbán Viktor, Lázár János és Rogán Antal közötti megbeszélés eredményeként zárult le.

A magyar útdíjrendszer elmúlt 13 éve alatt az első évtizedben az i-Cell-csoport, amely Emőri Gábor milliárdos vállalkozásához köthető, dominálta a piacot informatikai megoldásaival. Azonban 2022-ben, amikor Rogán Antal átvette az útdíj ügyvitelét, a helyzet gyorsan megváltozott. Ekkor a Gubicza Ágoston, Rogán első feleségének új férje által irányított alapkezelő, az Asura-csoport, fokozatosan előtérbe került, és egyre nagyobb befolyásra tett szert a rendszer működésében.

A két vetélkedő csoport helyett mostantól az állam fogja átvenni a feladatot, hogy biztosítsa a megfelelő rendszerek zavartalan működését.

A törvény parlamenti vitája nem váltott ki különösebb lelkesedést a képviselők körében. Lázár János, a közlekedési és építési miniszter, hangsúlyozta, hogy jelentős állami bevételről van szó, hiszen 2026-ra várhatóan 866 milliárd forint folyhat be útdíjakból, és néhány éven belül akár a 1000 milliárd forintot is elérheti ez a forrás. Ez az összeg több mint többszöröse a bányajáradéknak, a kiskereskedelmi adónak vagy a gépjárműadónak, bár a milliárdos nagyságrendű jövedéki adók, szja és áfa tekintetében még így is elmarad. Az ilyen mértékű bevételek kezelése egyértelműen állami feladatot jelent.

Az ellenzéki képviselők nem mutattak különösebb ellenállást a szabályozás iránt; sőt, néhányan az átalakítás során a díjrendszer reformját és annak részleges ingyenessé tételét szorgalmazták. A DK politikusa, Arató Gergely, felszólalása során több észrevételt is megfogalmazott a Fideszen belüli átrendeződésekről, hangsúlyozva a korábbi korrupt rendszer ellen tett indokolt lépések fontosságát. Emellett kitért Mészáros Lőrinc és egy magántőkealap szerepére is, amely szintén figyelmet érdemel.