A mi pénzünkből is megélnek a politikai vezetők, hiszen már több százmillió forintot fordítottunk a pártok támogatására.

A Transparency International Slovensko (TIS) nemrég frissítette a politikai pártok finanszírozását áttekinthető formában bemutató internetes adatbázisát. A honlapon egészen 2002-től a mostani, 2023-ban induló választási időszakig összesítették, mennyi pénzt kaptak az egyes pártok. Ebben a bő húsz évben összesen kb. 421 millió euró folyt be a pártokhoz a hivatalos csatornákon. Ebből majdnem 350 millió eurót a választási eredmény alapján adott állami támogatás tett ki. Erre azok a politikai szubjektumok tarthatnak igényt, amelyek a parlamenti választáson elérik a 3 százalékos küszöböt. A pártok ugyanakkor további közel 72 millió euróhoz jutottak hozzá kölcsön formájában, vagy adományként.

Rekordok és különlegességek

A TIS honlapján részletesen nyomon követhetjük az állami támogatások, kölcsönök és adományok eloszlását az egyes pártok között. Kiemelkedő példaként szolgál a Robert Fico által vezetett Smer, amely a választási győzelmeinek köszönhetően toronymagasan vezet a támogatások terén. A vizsgált időszak alatt a Smer összesen több mint 105 millió eurót gyűjtött össze, amelyből jelentős részesedés, több mint 100 millió euró, pusztán állami támogatásokból származik. Érdemes megemlíteni, hogy a civil szervezet már az előrejelzések alapján számolta bele azt a körülbelül 23 millió eurót is, amelyet a párt a következő választási ciklus során fog kapni. Az állami támogatás éves részletei törvényileg garantáltak, így a pártok gyakorlatilag biztosra vehetik, hogy ez a pénz a rendelkezésükre áll. Az egyedüli körülmény, amely csökkentheti ezt az összeget, egy előre hozott parlamenti választás esetén bekövetkező választási időszak rövidülése lehet.

Robert Ficóék csupán 255 ezer eurónyi adományt ismertek el, míg a zárszámadásaik szerint mindössze 3,7 millió eurót vettek fel hitelként. A civil szervezet a nyilvános és kereshető adatbázisban az egyes pártok adományozóit is listázta. A Smer "tagdíj" formájában kapta a legnagyobb összegű hivatalos adományt, 19 ezer eurót. Ezt Martin Glváč a párt egykori védelmi minisztere és parlamenti képviselője küldte. Ő az, akiről kiderült, hogy pikáns üzeneteket küldözgetett Alena Zsuzsovának, akit később a Kuciak-gyikosságban való bűnrészessége miatt elítéltek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a TIS csupán a pártokkal kapcsolatos hivatalos adatokat tudta összegyűjteni. Ebből a szempontból érdemes emlékezni a hírhedt Gorilla-ügyre, amely nyomán felmerült a gyanú, hogy a Smer, akárcsak más pártok, 2006-ban oligarcháktól kaphatott támogatást. A lehallgatott Gorilla-lakásban Jaroslav Haščák, a Penta befektetési csoport vezetője, František Határral, Fico akkori asszisztensével folytatott beszélgetése során érintette ezt a kérdést. 2019-ben a rendőrség is rávilágított erre a gyanúra. Egy másik felvétel alapján pedig egy, Fico hangjához hasonló személy arról beszélt, hogy hogyan gyűjtött össze gyakorlatilag illegálisan több mint 75 millió eurót a Smer számára.

A pártok hivatalos finanszírozásának rangsorában Igor Matovič vezetésével az OĽaNO, amely később a Szlovákia Mozgalom nevet vette fel, a második helyen áll majdnem 38 millió euróval. A harmadik pozíciót a KDH foglalja el, közel 35 millió eurós támogatással. A jelenlegi legerősebb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia (PS) eddigi működése során összesen közel 26 millió eurót gyűjtött össze, ám ennek a jelentős része, 18,2 millió euró, csak a választási ciklus hátralévő időszakában fog megérkezni hozzájuk. A PS ugyanis első alkalommal a 2023-as választásokon került be a parlamentbe, ami az állami támogatásuk jelentős emelkedését eredményezi, azonban ezt az összeget éves részletekben kapják meg. A párt legnagyobb támogatóinak egyike Michal Truban, a párt korábbi elnöke és jelenlegi parlamenti képviselője, aki összesen közel 1,3 millió eurónyi hitelt és 43 ezer eurónyi adományt nyújtott a Progresszív Szlovákiának.

Kiemelendő a Peter Pellegrini által alapított Hlas párt finanszírozási háttere, amely különös figyelmet érdemel. A Hlas 2020-ban vált ki a Smerből, így a 2023-as parlamenti választások során még nem részesültek állami támogatásban. Működésüket és kampányukat teljes mértékben hitelből és adományokból kellett fedezniük. A hivatalos adatok alapján összesen 3,3 millió eurós költségvetéssel gazdálkodtak, amelyből körülbelül 1 millió eurót adományok, míg 2 millió eurót hitelek formájában sikerült előteremteniük. Pozsony belvárosában bérelt székházuk van, emellett több értékes autót is használnak, ami arra utal, hogy a párt működése nem csupán a minimális költségvetésre épít. Az adományozók között fellelhető Rastislav Ondrejmiška, selmecbányai vállalkozó, aki összesen 110 ezer euróval támogatta a Hlas-t, így ő a párt legnagyobb mecénása. Érdekes, hogy Ondrejmiška márciusban a bíróság előtt vallotta, hogy nem tudta fizetni a gyereke után járó gyerektartást, és azt állította, hogy a havi néhány száz eurós összeg kifizetése is megterhelő számára. Emellett vállalkozása évekig veszteséges volt, csupán 2023-ban tudott 15 ezer eurós profitot elérni. A Hlas párt anyagi helyzete azonban a jövőben biztosított, hiszen a választási ciklus hátralévő időszakában 15,2 millió euró állami támogatásban részesülnek, ami jelentős anyagi stabilitást nyújt számukra.

A magyar pártok

Ahogy korábban említettük, a magyar politikai pártok, beleértve az egykori MKP-t, a Hídot, az Összefogást, valamint a jelenleg is működő Magyar Szövetséget, az elmúlt több mint két évtized során hivatalos forrásokból összesen 36,6 millió euróhoz jutottak. Ebből a jelentős részt, körülbelül 25 millió eurót, az állami támogatások tették ki. Ha az egyes pártok pénzügyi helyzetét külön-külön elemezzük, azt látjuk, hogy az MKP 2002-től a Szövetségbe való beolvadásáig (2021) összesen 14,7 millió eurót kezelt, amelyből körülbelül 1 millió euró származott adományokból, 2,3 millió euró volt hitel, míg az állami támogatás 11,4 millió eurót tett ki. A legnagyobb adományt, 45 ezer eurót, 2014-ben Pósa Lajostól kapták, aki a magyar közösség ismert alakja. Az adatok alapján a csallóközcsütörtöki vállalkozó, Németh Dezső, már az MKP időszakában is jelentős támogatást nyújtott, összesen 360 ezer eurót kölcsönözve, ami az utódpártjainak, a Magyar Közösségi Összefogásnak és a Szövetségnek is jelentős hiteleket jelentett. Ezen felül a Paraméter által közzétett információk szerint Németh Dezső fia, Németh Róbert, aki a település MKP-s alpolgármestere, vezette azt a Libertate polgári társulást, amely 710 ezer euró támogatást nyert el a magyar kormánytól.

A Híd párt 2010-ben első alkalommal, majd 2020-ban utoljára részesült állami támogatásban, összesen 10,3 millió euróra rúgó összegben. A párt fennállása alatt körülbelül 1,2 millió eurónyi hitelt és hozzávetőleg 2,6 millió eurót adomány formájában kapott. A párt hosszú ideig vezető Bugár Béla jelentős mértékben hozzájárult a Híd finanszírozásához: összesen 621 800 eurót juttatott el a pártnak, amelyből tagdíjak, adományok és leginkább hitel formájában érkezett a támogatás. Az elnök 500 000 eurós kölcsönt nyújtott a pártjának. Hasonló trendet figyelhetünk meg a későbbi elnök, Sólymos László esetében is. Ő, aki a Szövetségbe való beolvadásáig vezette a Hidat, összesen 647 400 eurót biztosított a párt számára, melyből 417 800 euró volt a legnagyobb tétel, hitel formájában. A fennmaradó összeg tagdíjakból és adományokból tevődött össze.

A magyar politikai palettán fontos szereplő az Összefogás, amely a 2020-as választások során Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven működött. Ez a kezdeményezés lehetőséget teremtett arra, hogy az MKP és Simon Zsolt vezetésével a Magyar Fórum közösen lépjen színre. A TIS által összegyűjtött hivatalos adatok alapján az MKÖ 826 ezer euró kölcsönt és közel 38 ezer euró adományt kapott. Az eredmények tükrében a 2020-as választáson elért teljesítményüknek köszönhetően 2 332 385 euró állami támogatásra is szert tettek. E támogatást a három résztvevő, az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum, a megszerzett preferencia-szavazatok arányában osztotta fel, így a támogatás jelentős hányada az MKP-hoz került.

2021 októberében az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével megalakult a Szövetség. Ebben a kezdeti szakaszban a formáció még nem rendelkezett állami támogatással. Az MKP-hoz kapcsolódó Németh Dezső fél millió eurós kölcsönt biztosított a pártnak, ami jelentős segítséget jelentett. A Szövetség összesen körülbelül 307 ezer eurónyi adományt és 676 ezer euró hitelt kapott. A 2023-as parlamenti választásokon elért 4,38%-os eredménye révén, amely meghaladta a 3%-os küszöböt, a párt jogosult lett állami támogatásra. Ha nem következik be váratlan fordulat, a Magyar Szövetség néven ismert formáció a választási ciklus végéig összesen 3 395 172 eurót zsebelhet be.

Fontos megjegyezni, hogy tavaly, a parlamenti választások előtt a Híd vezetősége úgy határozott, hogy kilép a Szövetségből. Ennek oka az volt, hogy az MKP-s szárny a párt jelöltlistájára beválasztotta Gyimesi Györgyöt, aki korábban az OĽaNO politikai táborában tevékenykedett. A Híd végül a Mikuláš Dzurinda által irányított Kékek színeiben indult a választásokon, ám csupán 0,26 százalékos támogatottságot tudtak elérni. A kampányukat adományokból és kölcsönökből finanszírozták, Sólymos László, a Híd vezetője például 30 ezer eurós hitelt nyújtott a tevékenységükhöz.