A magyar lakosság körében a leggyakoribb hitelfelvételi cél az egészségügyi kiadások fedezése lenne.
A magyar lakosság pénzügyi helyzete fokozatos javuláson megy keresztül, ami a hitelfelvételi kedv növekedésében is megmutatkozik – ez derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. által készített országos kutatásból. A felmérés szerint a legtöbben egészséggel kapcsolatos kiadások fedezésére igényelnek kölcsönt.
A magyar felnőtt lakosság körében a hitelfelvételi hajlandóság egyre inkább megnyilvánul, hiszen a válaszadók 42%-a lehetőségként tekint a hitelre, míg 24%-uk konkrét terveket is szövöget ezzel kapcsolatban. Ez összességében azt jelenti, hogy a felnőttek 66%-a nyitott arra, hogy 40 ezer és 1,5 millió forint közötti kölcsönhöz folyamodjon. A Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából készített, évente ismétlődő országos kutatás eredményei arra utalnak, hogy a korábbi évek ingadozásai után a fogyasztói bizalom és a hitelfelvételi kedv most stabilizálódni látszik. E folyamatok óvatos, de pozitív növekedést jeleznek, ami a hitelkereslet emelkedésében is tükröződik.
A vizsgálat tárgyául szolgáló csoportban – tehát azok között a felnőttek között, akik átlagosan 300 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkeznek – észlelhető egy fokozatos, ha nem is drámai, de folyamatos növekedés a pénzügyi helyzetüket javulónak érzékelők körében. Az októberi adatokhoz viszonyítva, amikor a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy romlott a pénzügyi helyzete, 2024 decemberére ez az arány már csak 37 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a javulásról beszámoló személyek aránya is emelkedett: a 2023-as 13 százalékról 2024 végére 18 százalékra nőtt, ami a 2020-as adatok kétszeresét jelenti.
A lakosság pénzügyi várakozásai kiegyensúlyozottabb képet mutatnak, hiszen a korábban tapasztalt jelentős ingadozások eltűntek a prognózisokból. Jelenleg mindössze 26% várja a helyzet javulását, ami minimális eltérést jelent a 2023-as adatokhoz képest. Érdekes megjegyezni, hogy a javulásra számítók aránya a régióban Romániában a legmagasabb, míg a hitelfelvételt tervezők tekintetében Magyarország dominál.
A hitelfelvételt fontolgatók aránya az utóbbi években jelentős ingadozásokon ment keresztül. Míg 2020-ban a válaszadók 39 százaléka határozottan kijelentette, hogy nem tervezi hitel igénybevételét, és szinte ugyanennyien, 38 százaléknyian úgy vélték, hogy a hitelfelvétel lehetősége nem zárható ki, 2022-re ezek az arányok 24 százalékra és 49 százalékra módosultak. Most, 2024-re, a két csoport ismét közelebb került egymáshoz, hiszen a nem tervezők aránya 33 százalékra csökkent, míg a hitelfelvételt lehetőségként kezelők aránya 42 százalékra emelkedett. Összességében elmondható, hogy a hitelfelvételt fontolgatók vagy azt elképzelők már a válaszadók 66 százalékát képviselik, ami jelentős többséget jelent.
A legfrissebb felmérések alapján a hitelfelvételi célok között az egészségügyi költségek fedezése vezeti a listát, a megkérdezettek 39%-a ezt választotta a több választható lehetőség közül. Ezt követi a házfelújítás és karbantartás, amelyre a válaszadók 38%-a költene, míg a váratlan kiadások finanszírozása a válaszadók 36%-ának számításába került. Érdekes megfigyelni, hogy ez a trend tartósnak tűnik: az elmúlt évek kutatásai során mindig a fenti három cél szerepelt a legnagyobb arányban, csupán a sorrend változott egyes években. A következő helyezettek között találjuk a háztartási gépek beszerzését (28%), az autóvásárlást és -javítást (22%), valamint a napi kiadások fedezését (20%). Szintén figyelemre méltó, hogy a közműszámlák kifizetése is 20%-os arányt képvisel. A többi hitelcél, mint például a saját mikrovállalkozásba történő befektetés, már csak egy számjegyű százalékot ért el a válaszokban, hiszen csupán 8%-ot kaptunk erre a célra.
