A pártosfalvi óvodában a kétnyelvűség izgalmas és sokszínű kihívásokat vet fel. A gyermekek nyelvi fejlődése és identitásuk formálódása szoros kapcsolatban áll a környezetükkel és a tanulási folyamatokkal. A helyi közösség kulturális sokszínűsége és a kül
A pártosfalvi óvodában, amely a Moravske Toplice-i Óvodák egyedüli kétnyelvű egysége, már több mint négy hónapja fennáll a kétnyelvűség, konkrétan a magyar nyelv biztosításával kapcsolatos bizonytalanság a szakemberváltás miatt. A jelenlegi helyzetkép: az óvoda január elejétől új óvónőt kapott, aki nem beszéli a magyar nyelvet. A múlt heti rendkívüli szülői értekezleten nem született megoldás. A szülők csoportja - akik már hosszabb ideje hivatalosan is figyelmeztetnek a problémára - most szerkesztőségünket is megkereste.
A szülők egy csoportja és a pártosfalvi óvoda vezetője értetlenül állnak a helyzet előtt, hiszen elégedettek voltak a korábbi óvónő munkájával, aki legalább alapszinten beszélte a magyar nyelvet. Amikor először felmerült az áthelyezésének a lehetősége, a szülők és a vezető óvónő megkeresték a Moravske Toplice-i Óvodák igazgatónőjét, kifejezték aggályaikat, és kérték, hogy tartsák meg az óvónőt, mivel mindannyian elégedettek voltak a munkájával. Az intézmény vezetője azonban szerintük sem megértést, sem együttműködést nem mutatott az ügyben. Megkerestük az érintett feleket:
A Pártosfalvi Óvoda egyedülálló kétnyelvű intézményként működik, ahol a gyerekek két óvónő irányítása alatt sajátítják el a magyar és a szlovén nyelveket. A pedagógiai megközelítésünk az "egy személy - egy nyelv" elven alapul, amely azt jelenti, hogy az egyik óvónő kizárólag magyarul, míg a másik szlovénul kommunikál a gyerekekkel. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a gyermekek játékos módon, a mindennapi tevékenységek közben sajátítsák el a két nyelvet - mondja Bogdan Timea, a Pártosfalvi Kétnyelvű Óvoda vezetője, aki a magyar nyelvért felelős óvodapedagógus is. A munkánk kulcsfontosságú eleme, hogy mindkét óvónő ismerje a másik nyelvet is, hiszen ha csak az egyik beszél egy nyelvet, az megnehezíti a közös munkát. Ilyen esetben az információk fordítása szükségessé válik, ami lelassítja a folyamatokat. Továbbá a gyermekek számára is korlátozó, ha nem tudnak az anyanyelvükön kapcsolatba lépni az óvónővel, hiszen ez gátolja a fejlődésüket. Úgy vélem, hogy az igazgatónőnek a kinevezése előtt alaposabban meg kellett volna ismernie a helyi sajátosságokat és a munkafolyamatokat, hogy jobban átláthassa a kétnyelvű oktatás dinamikáját és kihívásait. Szerintem a legjobb megoldás az lett volna, ha az a pedagógus maradhatott volna a poszton, aki legalább alapfokon beszéli a magyar nyelvet, és már jól ismeri a gyerekeket, valamint a szülőket. A kizárólag szlovénul beszélő pedagógusra való átállás meglepett minket, hiszen a munka eddig zökkenőmentesen zajlott, figyelembe véve a szakmai elveket, és mindig a gyermekek optimális fejlődése volt a célunk minden területen - fejti ki a Pártosfalvi Kétnyelvű Óvoda vezetője.
- Én, mint a szülők képviselője, elsőként osztottam meg a problémát az óvoda igazgatónőjével. Később a szülők egy csoportja ismét hangsúlyozta a helyzetet, hogy megerősítsük a véleményünket. Emellett tájékoztattuk a Moravske Toplice-i Óvodák mindkét alapítóját az ügyről - mondta Mlinarič Boštjan, a pártosfalvi óvoda képviselője a Moravske Toplice-i Óvodák szülői tanácsában. - Idén januárban azonban egy olyan helyzet állt elő, amire előre figyelmeztettük az illetékeseket. A kétnyelvű óvodában a magyar nyelvért felelős óvónő egy hónapos, előre bejelentett betegszabadsága miatt a magyar nyelv jelentős mértékben nem volt jelen. Ez egyes gyermekek számára kommunikációs nehézségeket okozott, különösen, mivel a mindkét nyelvet beszélő óvónősegéd csupán napi négy órát tölt a csoportban. A probléma jelzése után az óvoda vezetősége csak január végén hívott össze rendkívüli szülői értekezletet. Az értekezleten azonban nem volt jelen minden szülő, sem a pártosfalvi óvoda teljes szakmai állománya. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a megoldás kereséséhez minden érintett dolgozó részvétele elengedhetetlen. Az ülés során az óvoda vezetősége azt javasolta, hogy a kétnyelvűség folyamatos biztosítása érdekében módosítják a meglévő dolgozók munkaidő-beosztását. Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy ez a javaslat hogyan valósul meg a gyakorlatban. Fontosnak tartom, hogy a gyermekek érdeke mindig legyen az elsődleges szempont. Ugyanakkor arra kérünk minden érintettet, hogy a jövőben legyen elegendő előrelátás és felelősségtudat az ilyen helyzetek gyors és hatékony megoldásához, mindkét közösség javára - zárta gondolatait a szülők képviselője.
A legfrissebb információk szerint a rendkívüli szülői értekezleten az óvodavezető sajnos nem tudott jelen lenni, mivel betegszabadságon van. A vezetőség úgy döntött, hogy a dada fogja biztosítani a magyar nyelvű kommunikációt a magyar nyelvért felelős óvónő távollétében. Emellett a szlovén nyelvű óvónő számára fordítást végez magyarról szlovénra, hogy zökkenőmentes legyen az együttműködés.
Egy másik szülő, Vörös Melita is véleményt formált az ügy kapcsán: - Az eddigi tapasztalataim a pártosfalvi óvodával rendkívül pozitívak voltak. Az óvónőkkel az együttműködés és a kommunikáció mindig gördülékenyen zajlott, ami hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekek számára barátságos, biztonságos és támogató környezet alakuljon ki. Azonban az új igazgatónő érkezésével problémák merültek fel. Az előző óvónőt, aki már elég jól beszélte a magyar nyelvet, áthelyezték, és a helyére olyan óvodapedagógust vettek fel, aki nem beszéli és nem is érti a magyar nyelvet. A helyzet tovább romlott, amikor a másik óvónő - aki a magyar nyelv ápolásáért is felelt - betegszabadságra ment. A szülői közösség az igazgatónővel folytatott megbeszélésen világosan kifejezte kérését: azt szerettük volna, hogy az óvónői munkakört olyan szakember lássa el, aki megfelel a kétnyelvű környezetben történő munkavégzés feltételeinek, vagy legalább részben teljesíti ezeket. Sajnos nem vették figyelembe a szülők javaslatait. Elkeserítő volt az igazgatónő elutasító hozzáállása. A helyzetet azzal próbálta igazolni, hogy korábban - még óvónőként - más országokból származó gyermekekkel is kizárólag szlovénul kommunikált. Szerintünk azonban ez a párhuzam nem állja meg a helyét, hiszen mi, muravidéki magyarok őshonos közösségként élünk itt, és jogunk van az anyanyelvünk megőrzéséhez és használatához a kétnyelvű oktatásban. Szomorúan tapasztalom, hogy egyre kevesebbek számára tűnik fontosnak a magyar nyelv megőrzése ezen a területen, bár akadnak kivételek - nyilatkozta.
Ocvirk Biserka, a Moravske Toplice-i Óvodák igazgatója az ülés után így nyilatkozott lapunknak: - Óvodánk célja a magas színvonalú szakmai munka biztosítása, valamint a megfelelő magyar nyelvtudással rendelkező óvónők alkalmazása. A január 29-én Pártosfalván tartott szülői értekezleten a résztvevők elégedetten fogadták azokat a magyarázatokat és javaslatokat, amelyeket közösen fogalmaztunk meg a megbeszélés során. Az esemény nyugodt, baráti légkörben zajlott, és kézfogással zártuk le. Az értekezletről készült jegyzőkönyvet egy szülő készítette el, amelyet minden érintett szülő megkap. A találkozón a 11 beiratkozott gyermek szülei közül 6-an vettek részt. A névtelen megkereséseket nem kívánom kommentálni. Megfigyeltem, hogy a szülők között különböző vélemények alakultak ki, nem állnak egységes állásponton. Többen meglepődtek, hogy nem tudtak az „aggódó szülők” nevében megszólaló portálról, és arról sem, hogy egyesek a magyar közösség parlamenti képviselőjéhez fordultak, illetve névtelen levelet küldtek a Szlovén RTV magyar műsorának. Hangsúlyozták, hogy nem szeretnének részt venni ebben a helyzetben. Céljuk, hogy az óvoda jól gondoskodjon a gyermekekről, és többen dicsérték az új óvónő és segédóvónő munkáját. Hat hónapja vezetem a Moravske Toplice-i Óvodák intézményét. A pártosfalvi egységben a megfelelő óvónői létszám biztosítására három egymást követő hónapban is pályázatot hirdettünk a munkaügyi hivatalnál, de sajnálatos módon nem találtunk olyan jelentkezőt, aki maradéktalanul megfelelt volna a követelményeknek. Ennek ellenére a csoportban két óvónőt biztosítunk: az egyik aktívan beszél magyarul, míg a másik szlovén nyelvtudással rendelkezik. Mivel a második óvónő nem teljesíti az összes feltételt, a munkaszerződése határozott időre szól. Az óvoda minden lépését a törvényi előírásoknak megfelelően tette - hangsúlyozta Ocvirk Biserka igazgatónő.
A kialakult helyzet kapcsán megkerestük a Marác Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnökét, Vugrinec Zsuzsit. Ő elmondta: "Tudomásomra jutott az óvodában zajló eseményekkel kapcsolatos helyzet, de sajnálattal tapasztalom, hogy semmilyen hivatalos meghívást nem kaptam sem a szülőkkel, sem az óvoda dolgozóival, sem az igazgatónővel folytatott megbeszélésre. A kétnyelvű oktatás egy különleges rendszer, amelynek jogi kereteit az alkotmány biztosítja, hiszen mint őshonos nemzetiség, jogaink védelme alapvető. Sajnos, ezek a jogok nem mindig érvényesülnek maradéktalanul. Az oktatási szektorban tapasztalható szakemberhiány egyre súlyosabb problémát jelent, amit mindannyian jól tudunk. Megértem a szülők és a gyermekek aggodalmát: teljesen érthető, hogy azt a pedagógust szerették volna megtartani, akit már megismertek, és aki - a rendelkezésre álló információk szerint - valamennyire beszéli a magyar nyelvet. Úgy vélem, hogy az intézmény azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a szülők és a vezető óvónő véleményét, és olyan pedagógust alkalmazott, aki egyáltalán nem beszél magyarul, megsérti a nemzetiségi jogainkat. Ennek ellenére sajnos kénytelen vagyok megállapítani, hogy a nemzetiségi önkormányzatnak nincs beleszólása az intézmény alkalmazási politikájába; ez az igazgató hatáskörébe tartozik. Természetesen beszéltem a polgármesterrel is az ügy kapcsán, aki megnyugtatott, hogy megoldást keresnek, amely minden érintett számára a legkedvezőbb lesz, és hogy mindent megtesz az ügy rendezése érdekében." – tette hozzá a helyi magyarság elnöke.
Marác Község a következő nyilatkozatot osztotta meg szerkesztőségünkkel: "Sajnálattal értesültünk a pártosfalvi óvodában kialakult helyzetről. Hasonlóan az ország más óvodáihoz, mi is súlyos hiányt tapasztalunk óvónők és segédóvónők terén, valamint egyéb szükséges munkatársakból. A helyzet különösen aggasztó a kétnyelvű területeken, ahol szinte lehetetlen olyan magasan képzett szakembereket találni, akik mindkét nyelvet egyformán magabiztosan beszélik."
A helyzet egyik fő kiváltó oka az óvónők és segédóvónők alacsony jövedelme, valamint a szakma iránti csökkenő érdeklődés. Aggodalomra ad okot, hogy a munkaerőpiac nem kínál hatékony megoldásokat az ilyen jellegű munkaerőhiány kezelésére - állítják a szakértők, akik az oktatási rendszer előtt álló kihívásokat is felsorolják. A nyilatkozat végén hangsúlyozzák, hogy "Marác Község kinevezte a Moravske Toplice-i Óvodák igazgatóját, aki felelős a munka megszervezéséért és a nevelési folyamat lebonyolításáért. A község nem kíván beavatkozni az óvoda napi működésébe."
