Orbán Viktor a közelmúltban Putyin elnökkel folytatott megbeszélgetésén a Gazprombankot sújtó amerikai szankciókat és a Nyugat "kétségbeesett eszkalációs törekvéseit" is megemlítette. A találkozó során kifejezte aggályait a nemzetközi helyzet alakulásáról
Szijjártó Péter egy élő Facebook-videó keretein belül osztotta meg a magyar miniszterelnök és az orosz elnök között lezajlott, több mint egy órás szerdai megbeszélés lényegét.
A külügyminiszter kijelentése szerint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin elsőként a Gazprombankra, valamint további 50 kisebb és nagyobb orosz pénzintézetet érintő amerikai szankciókról folytattak eszmecserét. Ezek a szankciók alapvetően fenyegetik Magyarország földgáz-ellátását, a paksi atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges fűtőelemek beszerzését, valamint a Paks II. projekt előrehaladását. Szijjártó szavai szerint az "amerikai választásokat elveszítő adminisztráció" olyan intézkedéseket hozott, amelyek súlyos nehézségeket okoznak Közép- és Délkelet-Európa bizonyos országaiban, beleértve Magyarországot, Szerbiát és Törökországot. Ezekkel az országokkal folyamatosan folynak a tárgyalások a helyzet kezelésére.
Az amerikai döntés nyomán az európai bankok számára lehetetlenné teszi a Gazprombankkal való pénzügyi transzferek végrehajtását, így Magyarország jelenleg gyakorlatilag semmiért nem tud fizetni. Szijjártó a szankciók kihirdetése után még harciasan arról beszélt, hogy ez a magyar szuverenitás elleni támadás, és az USA szándékosan akar nehéz helyzetbe hozni egyes közép-európai országokat. Később már úgy nyilatkozott, hogy keresik a megoldást a szankciók kikerülésére - mostani szavaiból úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Putyin elnök továbbra is még csak keresi, de nem találja.
A helyzet bonyolultságát tovább fokozza, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem biztosított mentességet Magyarországnak. David Pressman, az amerikai nagykövet Budapesten, világosan kifejtette: "Továbbra is minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy felelősségre vonjuk azokat, akik lehetővé teszik Oroszország illegális háborúját, vagy anyagi előnyöket húznak belőle." Így a magyar kormánynak az amerikai szankciókkal szemben kell megoldást találnia, ami viszont olyan kockázatos területre terelheti, ahol a korábbiaknál is nagyobb veszélyek leselkednek rá.
Visszatérve Szijjártó értékelésére: Putyin "világossá tette, hogy érdekelt és elkötelezett" az energetikai együttműködés és Magyarország energiaellátásának biztosítása tekintetében, ahogy az orosz energiacégek is.
A külügyminiszter nyilatkozata szerint a fűtőelemek problémájára már sikerült megoldást találniuk. Jelenleg a Paks II. projekt kivitelezésével és a földgázért történő kifizetési módok összehasonlításával foglalkoznak. A beruházás körüli zűrzavarról és a törvénybe foglalt áremelési lehetőségekről legutóbb itt számoltunk be.
A telefonhívás következtében Szijjártó Péter hosszú megbeszélést folytatott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával, hogy áttekintsék, miként lehetne felgyorsítani a paksi munkálatokat, célul tűzve ki, hogy minél előbb befejeződjön a két új blokk építése. Szerda délután pedig Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesével, Alekszandr Novakkal fog találkozni, hogy a földgázszállításokat érintő jogi megoldásokat vitassák meg.
A beszélgetés nem lehetett volna teljes, ha nem merülnek el egy kicsit abban a kérdésben, miért éppen az Egyesült Államok és Nyugat-Európa hordozza a felelősséget az ukrajnai orosz invázió lassan ezer napja alatt. Orbán Viktor Facebook-posztjában is olvasható, hogy véleményük szerint "az ukrajnai háború legveszélyesebb időszaka" most van, mivel az amerikai elnökválasztás óta "számos elkeseredett és kétségbeesett kísérlet zajlik, amely akár Amerikából, akár Nyugat-Európából próbálja felerősíteni a háború feszültségeit" - mondta Szijjártó.
Szerinte "a közelmúltban számos felelőtlen döntés született, amelyek eszkalációs veszélyt hordoznak magukban." Ezen a nehéz időszakon átívelve különösen fontos a kommunikációs és diplomáciai csatornák nyitva tartása - fogalmazott, megismételve a már unalomig ismételt üzenetet. Orbán Viktor továbbra is folytatja békemisszióját, melynek keretében Szijjártó szerint nemcsak a mostani telefonbeszélgetés, hanem a hétfői találkozó Donald Trumppal, valamint a múlt heti látogatás Ferenc pápánál a Vatikánban is szerepet játszott.
Beszélgettek arról is, hogy "milyen módon lehetne elérni a tartós és fenntartható békét". Putyin véleménye szerint a béke megteremtésének útjában állnak bizonyos akadályok, többek között az az ukrán jogszabály, amely megakadályozza, hogy az aktuális ukrán elnök tárgyalásokat folytasson az orosz elnökkel a békés megoldásokról.
A szír lázadók sikeres villámháborúja nyomán Szíriából gyakorlatilag kiszoruló Oroszország elnöke beszélt az ottani helyzetről is. Ehhez képest Szijjártó a következő mondatban már többes számban beszélt arról, hogy "abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten stabilitás és nyugalom legyen, a szélsőséges ideológiák, politikai mozgalmak ne rombolhassák tovább a biztonságot és az emberek mindennapi életkörülményeit". Emellett különösen odafigyelnek a keresztény közösségek helyzetére és a szükséges humanitárius támogatást megadják részükre.
