A Ceres törpebolygó valaha talán az élet kialakulásának kedvező környezetet biztosított.
Friss kutatások alapján úgy tűnik, hogy a törpebolygó egykori időszaka sokkal kedvezőbb és barátságosabb környezetet kínált.
A Mars és Jupiter között elhelyezkedő aszteroidaöv legnagyobb tagja, a Ceres, jelenleg egy fagyos és élettelen tájnak tűnik. Azonban a legújabb kutatások fényt derítenek arra, hogy körülbelül 2-2,5 milliárd évvel ezelőtt a bolygó felszíne egészen eltérő körülményekkel büszkélkedhetett, amelyek talán az élet számára is kedvező feltételeket teremtettek.
A NASA Dawn űrszondájának korábbi megfigyelései már sejtették, hogy a felszín alatti sósvíz-tározókból forró folyadék szivároghatott a felszín közelébe, és szerves molekulákat is kimutattak a bolygón. A most közzétett új tanulmány hő- és kémiai modellekkel vizsgálta Ceres belső fejlődését, és azt találta, hogy az égitest belsejében a radioaktív bomlás elegendő hőt termelt ahhoz, hogy forró, gázokkal dúsított víz keringjen.
Ez a jelenség a Föld mélytengeri hőforrásaiban figyelhető meg, ahol a forró víz és a kémiai anyagok gazdag energiaforrást kínálnak a mikroorganizmusok számára. Amennyiben Ceres óceánjaiban is tapasztalható volt ehhez hasonló hidrotermális aktivitás, az jelentős nyomravezető lehet a Naprendszer múltbéli lakhatóságának vizsgálatában.
Jelenleg nincs kézzelfogható bizonyíték az élet nyomaira, azonban a szakemberek véleménye szerint a Cereshez hasonló kisbolygók a múltban sokkal kedvezőbb környezetet kínálhattak, mint ahogyan azt napjainkban látjuk.
