A Mol horvát leányvállalata 700 millió eurót fordít finomítójának fejlesztésére.
A rijekai finomító felzárkózik Százhalombatta és Pozsony szintjére, hiszen a rendelkezésre álló nyersanyag mennyiségéből több dízel üzemanyagot tudnak előállítani. Emellett fokozatosan a zöldenergia irányába is elmozdulnak, kis lépésekben haladva a fenntarthatóbb jövő felé.
A Mol-INA, a magyar olajtársaság horvát leányvállalata, összesen 700 millió eurót szán rijekai finomítójának fejlesztésére. Ezzel a lépéssel nemcsak a hatékonyságát kívánja növelni, hanem csökkenteni szeretné az importfüggőségét is. Emellett a vállalat elindítja a zöldenergia irányába történő nyitást is.
A legnagyobb fejlesztési projekt a késleltetett kokszolóegység (DCU), amelynek építése már túllépett a 90%-os készültségen, és várhatóan 2025 végére elérik a befejezését. Amint a DCU üzembe lép és maximális kapacitásra kapcsol, a létesítmény fehértermék-hozama 13 százalékkal fog növekedni. Ez azt jelenti, hogy az új feldolgozási szakasz bevezetésével Rijeka képes lesz ugyanannyi nyersolajból több dízelt kinyerni, mint korábban.
Rijeka jelenleg nem képes saját régióját saját gyártású dízellel ellátni, így Európa többi részéhez hasonlóan itt is külső forrásokra szorulnak. Az éves import mennyisége eléri az egymillió tonnát. A Mol-INA reményei szerint a DCU (Dízelkatalizáló Üzem) beindításával megszűnik az importkényszer. A Mol leányvállalata számára Horvátország mellett Bosznia-Hercegovina és Montenegró is fontos ellátási terület, ahonnan szállítanak. Érdekesség, hogy a rijekai finomító nem dolgozik fel orosz olajat, ami az EU által bevezetett olajszankciók miatt már nem is lenne lehetséges számukra.
A DCU egység egyébként a Mol-csoporton belül csak Rijekában újdonság, az anyacég százhalombattai és a szintén Mol-leány Slovnaft pozsonyi finomítójában már két évtizede működik ilyen üzem, tehát most a horvát finomító felzárkóztatása történik.
A 700 millió eurós fejlesztési csomagban a zöldenergia-projekt csupán egy kisebb szeletet képvisel, de jelentősége nem elhanyagolható. A Dunai Finomítóból már jól ismert kezdeményezés keretében Rijeka városában napelemparkot létesítenek, amelyhez egy összekapcsolt zöldhidrogén-üzem is tartozik. E projekt uniós támogatásban is részesül, hiszen a Nemzeti Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszköz (NRRF) keretén belül 15 millió eurót különítettek el erre a célra. A rijekai napelempark kapacitása 11 megawatt, míg az elektrolizáló 10 megawatt teljesítményre lesz képes; ha a rendszer teljes gőzzel üzemel, évente körülbelül 1500 tonna zöldhidrogén előállítására lesz alkalmas. A zöldhidrogén elsődlegesen a finomítóban kerül felhasználásra.
A Dunai finomítóban 2024 áprilisában ünnepélyes keretek között megnyitották a zöldhidrogén üzemet, amely a finomító saját igényeinek kielégítésére termeli az üzemanyagot. Százhalombattán ez a megoldás az éves hidrogénigény 3-4 százalékát képes fedezni, és Rijeka esetében is hasonló eredmények várhatók. Bár ez a szám nem tűnik túl nagynak, Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója tavaly áprilisban frappánsan fogalmazott, amikor azt mondta: ez olyan, mintha hirtelen eltűnne 5500 autó az utakról.
